Time – 시간 (Shi-gan)
imdb – trailer – trailer2
Time (2006) koreai dráma. Fsz: Ha Jung-woo, Park Ji-Yeon, Seong Hyeon-a, Seo Yeong-hwa.
Kim Ki-duk legújabb, idei filmjét nagy várakozásokkal tettem a lejátszóba, annak ellenére, hogy mint legutóbbi filmje, Az íj esetében is, fanyalgó kritikákat hallottam róla. Csak hát annyira tetszik a poszter, nem lehet rossz film! Rossznak végülis nem rossz, de csalódást sokaknak okozhat. Valahogy nem jönnek be a mester új filmjei, erőltetettek, szájbarágósak, izzadtságszagúak. A Time is ilyen, egyszerűen hihetetlen és emiatt hiteltelen a film. A sztori túlontúl egyszerű és értelmetlen, a szereplők reagálása sem stimmel, az egész egy összerágott ceruzavégből kigörcsölt valami, ami azért persze gyönyörűen van fényképezve, tele szimbólumokkal. A mondanivalóját is értjük, de mégsem ér el hozzánk, mert végig olyan "mi vaan?!??" érzés kering a nézőben, nem nagyon tudjuk beleélni magunkat, mert az egész nonszensz.
Egy fiatal nő két év után elkezd parázni, hogy a pasija ráunt. Nemcsak kérdezgeti, vádolja, féltékenykedik, hanem egyenesen ijesztő jeleneteket rendez, és könnyes szemekkel kér bocsánatot, amiért folyton ugyanazt az unalmas arcot kell mutatnia. Nyilvánvalóan meghibbant, az a szint, amikor egy közepesen fejlett, civilizált országban bármely átlagos intellektusú ember kihívná hozzá a mentőt, és bevitetné a zártra. Na, de akkor nem lenne mit filmeznie Kim-nek, úgyhogy marad a dráma, és a hölgy egy szép napon eltűnik. Átoperáltatja az arcát, kicsit kerülgetik egymást, aztán újra rászáll a pasira. Aki nem ismeri fel. Se a hangját, se a fenekét, se a szagát. És ami a legérdekesebb, még a hisztijét sem, pedig az sem várat sokat. Hát, persze. Értjük, hogy mit kéne látnunk, értjük, hogy mit kéne éreznünk és gondolnunk, de akkor hol marad a hatás? Talán egy jobb történet kellett volna, és több zene, egyedi hangulat (vagy bármilyen). Viszonylag sok erotikus jelenet van benne, és az elején sokkoló naturalizmussal mutatják be a műtétet (bevallom, áttekertem). Végül is azért eldöcög a sztori, van egy-két fordulat, ami a nézők nagy részének meglepetést okozhat, és legalább kellően negatív is a film, a legvégére már kimondottan jó lett. Csak talán egy kicsit késő. A képek (és főleg a tengerparti szoborpark) miatt mindenesetre érdemes megnézni. Plasztikai műtét előtt állóknak pedig kifejezetten ajánlom :).