Ülök a shinkansenen megint, itt van idő írni. A Fuji oldalára sosincs jegy, de úgyse látnám, zuhog az eső. Kyoto után 1.5 napot megint Tokióban voltunk, ezúttal a keleti oldalon, Ginzán, ahol a legmenőbb márkák boltjai vannak, főleg divat, elég elit, és kevesebb az öltönyös robot is. Egy drágább szobát vettünk ki a Mitsui Garden hotelben, cserébe remek kilátással a városra a 23. emeletről, így nem kellett mindenféle tornyokba felmászni pénzért. Meg amúgy is jó volt, életem legklasszabb, rózsás fürdősója, elfele adtak még párat (persze Japánban semmi sincs ingyen, kértek érte 200¥-t). Épp kifogytam ruhákból, ezen nem segített Ginza, mert pont nem Guccit akartam, plusz a méretem sincs, de végül a H&M-ben találtam, ott a nemzetközi méret volt, nem is tudom, mit vesznek ott a helyiek, akikre nagy az XS. :) Kellemes sétálóutcák vannak.
Megnéztük az electric town, vagyis a műszaki cikk bazárt Akihabarán, de nem nagy szám, aztán elmentem templomot fotózni Asakusába. Ott van egy híres kapu, a Kaminarimon, ill. kettő is, mielőtt a Sensojihoz jutunk, ami egy templom. A Kaminarimon több, mint ezer éve épült, a Senso templom (=ji) pedig a 7. században, bàr jelen állapotában háború utáni rekonstrukció. Egy turista kacatokat áruló bazársor vezet oda, nem úsztam meg hűtőmágnes nélkül, pedig nagyon ki akartam kerülni. :) Hétvége lévén nagy volt a tömeg, bár főleg japánokból. A szentély előtt, ami szép, nagy, díszes, volt egy nagy, füstölgő üst, ahova füstölőket dugdostak, és legyezték magukra a füstöt. Rám is ment egy csomó, majd biztos jó lesz. :) A helyet amúgy könnyű megközelíteni, egyből a vonat- vagy metróállomásnál van a kapu, és sok riksás is ajánlgatja magát.
Olvass tovább →
