Keleti Szél

Mi a közös a fenti szavakban? 1-1 szám van bennük elrejtve.

Igazából nem emlékszem már, hogyan futottam bele a februári találós kérdés témájába… Éppen kanjit (a japán nyelvben használatos kínai írásjeleket) próbáltam tanulni, de nekem sokkal jobban megy, ha valami helyett valami mást csinálok, pl. tanulás helyett porszívózok, vagy fordítva. Így – a tankönyv helyett – eléggé elmélyedtem azokban az írásjelekben, amiket sosem szokás kanjival írni. Ez egyébként még mindig lenyűgöz, mert a gyakori, kanával írt japán szavaknál jól ismert, kínai jelek merültek fel, „aha!” és „jé!” felkiáltással mintha valami titok nyitját találtam volna meg. Gyakorlati haszna csekély. A másik helyettesítő tevékenységem a fontosabb országrészek és a tokiói metró állomásainak írásjelei voltak, csak, hogy ne tévedjek el legközelebb – na, nem mintha nem lenne nálam google maps 4G-n, meg ki van írva angolul is. :)

Ekkor történt, hogy valahol ráakadtam a „hivatalos számok” témakörére, amelyet a kínai és japán nyelvben is megtalálhatunk, és hivatalos iratokban használatosak. A japán megfelelőik közel azonosak a régi kínaiakkal, de ma már csak egy kis részük van használatban. A kínaiakat üzleti, vagy bankárszámoknak, hamisítás-ellenes jeleknek is nevezik, japánul pedig daiji (大字). Már régóta léteznek, sőt, főleg a régi időkben jelentett ez megoldást arra a problémára, hogy a számjegyek írásjelei túl könnyen hamisíthatók. Főleg ugye, az 1-2-3:  一　二　三. Mondjuk, van egy papírom róla, hogy xy tartozik nekem 2 ezer ezüsttel, és fölé húzok még egy vonalat, hogy 3 legyen… Vagy csinálhatunk a tízből 十 ezret 千, és a 6 六, 8 八, 9 九, 10000 万 is átkozmetikázható egymásba. Manapság már csak az egy, kettő, három és tíz formális változatát használják jogi iratokban. Ezen kívül még – ha szerencsénk van hozzá – a tízezer yenes papírpénzen is láthatunk ilyet, az egyes számot jelölő kanjit: 壱, illetve a teljes felirat: 壱万円 egy-tízezer-yen (kb. 23 ezer Ft).

Olvass tovább →