Úgy tűnik, egyre több a mongol folk rockot játszó zenekar, a Hanggai sikerei után megjelent a Hu, és most felfedeztem a SULD-ot is, akik szintén Belső-Mongóliából (Kína) érkeztek amerikai turnéra. Már megjelent egy pár lemezük, elérhető a nagyobb zeneszolgáltatóknál is (Spotify, Amazon, iTunes). Egy kis, manhattani pubban – Arlene’s Grocery – léptek fel tegnap, két helyi, kínai előzenekarral. Sok-sok év óta ez volt a „legtöbb” zene, amit a pénzemért kaptam, három teljesen profi, stadionképes banda, egy-egy órás műsorral mindössze $10-ért, felülmúlták a várakozásaimat.
Elsőként a The Underground Channel lépett színpadra, egy kínai származású fiatalokból álló rockzenekar. Dob, basszus, két gitár, egyik az énekes, plusz hegedű felállásban, tele energiával. A brooklyni banda 2012-ben alakult, frontembere Albert Huang, a gitáros Steven Lin. Változatos ízlésük a zenében is hallható, sokféle inspirációt kaptak olyan zenekaroktól is mint a Muse, Radiohead vagy épp az AC/DC, így voltak lágy, álmodozós és ugrálós számaik is. Ami kitűnt, az a zenekar profizmusa volt a kis klub színpadán, ahol már itt elkezdődtek sajnos a hangtechnikai gondok. Kis gerjedés után az énekes úgy tűnik, monitor nélkül folytatta, hibátlanul.
Ezt leszámítva jól szólt a koncert, és a fénytechnikai is klassz volt, ahhoz képest, hogy csak egy bár pincéjében voltunk. A szövegeik – melyek némelyike elég „érdekes” volt, mint pl. a mosógépről szóló – angolul voltak, de egy kínai dalt is előadtak: Wong Feitől a 我願意(Wo Yuan Yi) címűt. Szép volt a hegedű, és nagyon jó a ritmusszekció is, miközben a két gitáros ide-oda ugrált az előtérben, a basszer a háttérben bulizott a dobot nézve. Nagyon helyesek voltak. :) Youtube csatorna erre.
A második zenekar a szintén helyi Torpid May volt, akik már komolyabb, prog rockot adtak elő, kis shoegazer beütéssel, valahol a Mogwai és Radiohead tengelyen. 2011-ben alakultak, tajvani származású, new yorki zenekar. Itt is fontos szerepe volt a dobnak, és a komoly alapokra két gitáros és a basszer-énekes játszottak elszállós, sokszor instrumentális részekkel tűzdelt zenét.
Sajnos a koncert kezdetén teljesen megadta magát a technika, és csak sokára jött segítség, de a zenekar jó volt, és különösen tetszett, hogy egy bájos, szemüveges lány gitározott a jobb oldalon, Kelly Chang. A többi tag: Frank W Chen (ének, gitárok), David Jiang (gitárok), Jackie Jack (dob). iTuneson, Spotify-on is megtaláljuk pár számukat, bár a többségük régebbi felvétel, csak a Lullaby of the Wild tavalyi, de remélhetőleg felvesznek újakat is hamarosan. A koncert után szívesen hallgattam volna tovább. Úgy tűnt, eddig a Weather Balloon a fő slágerük, amit egy 2012-es single. Ezen kívül még egy 4-számos, 2011-es EP-jük van. Azóta a felállás is sokat változott.
Végül pedig színpadra lépett azt est fő sztárja, a belső-mongóliai SULD (战旗), akik már keményebb, metálos zenét játszottak, népies hangzással, hála a morin khuurnak. Az eddig visszafogottan álldogáló nézők hirtelen előre furakodtak, és tömeg lett. Igaz, hogy kis teremben voltunk, de a hangulat így is tetőfokára hágott, volt éljenzés, taps, és a banda is mozgásba lendült.
Először egy szép, morin khuuros dallammal indult a buli, de hamar belecsaptak a húrokba is, és repkedtek a hosszú hajak. A hangulathoz még többet adtak a népies kosztümök is, és persze, megszólalt a torokének mély, morajló hangja is. Tagok: Baisile (ének, khoomei), Huyiga (dobok), Vilsi (basszgitár), Baoeerdunbilige (morin khuur), Chaoge (gitár), mindannyian mongol nemzetiségűek. A zenekar 2014-ben alakult.
Mivel még nem hallgattam eleget az albumaikat, csak az elsőként megismert The Journey Home című dalt ismertem fel, ami egy idei single. Ennek van hivatalos klipje is. A következő részlet pedig a Hometown of Mongolian c. számból van, a 2017-es, Memories of Nomadism c. lemezről.
New Yorkban most, úgy tűnik, mongol rock szezon van, ugyanis két nappal a fenti koncert előtt játszott Brooklynban ismét a Hanggai, és novemberben fog fellépni a The HU, akik már most itt vannak, ugyanis a minap spontán zenélni kezdtek a metróban. Ami a SULDot illeti, a kellemes folk rock és a látványos, lelkes show alapján további sikerekre számíthatnak, és bizonyára látni fogom még őket. Tavaly egyébként a lipcsei Wave-Gothik-Treffenen is játszottak. Remélem, idővel Budapest is sorra kerül.
Találtam még egy videót itt is. Ez már a koncert vége felé volt.