A Tengger Cavalry belső-mongóliai eredetű, majd NY-ba költözött zenekar, a Napalm Records kiadóhoz tartozik. A mongol folk metál úttörőiként 2010 óta 8 nagylemezt adtak ki, valamint két EP-t és két feldolgozáslemezt. Egyik morin khuuron (mongol cselló) játszó tagjukkal volt szerencsém tavalyelőtt összeismerkedni egy fesztiválon, majd pedig gyorsan végighallgattam a teljes diszkográfiát, amin sok nekem tetsző zene volt.
Kissé ellentmondásosan hangzik, de ma két gondolatom van a zenekarral kapcsolatban: az egyik, hogy ne halogassunk dolgokat, a másik, hogy sosem késő. Ezt a bejegyzést pl. több, mint két éve nyitottam meg, hogy bemutassam az aktuális lemezeiket… Aztán mégsem mentem el a koncertjükre, és már nem is fogok. Nem sokkal később bejelentették feloszlásukat egy korábbi kiadójukkal való volt rossz viszony következtében, de aztán mégis folytatták. A következő koncertre se mentem el, pedig még a Carnegie Hallban is felléptek újra. Megjelent még 2-3 új lemez. Aztán a frontember, Nature Ganganbaigal – avagy Nature G -, pár hete úgy döntött, hogy nem folytatja tovább. Az életét. 29 éves volt.
Érdemes-e még akkor most bemutatni a zenekart? Igen. A zenéjük még mindig jó, és valószínűleg hatással lesz követőikre is. A 2016-ban alakult, mongol The Hu is pl. hasonló műfajban nyomul. Ami a Tengger Cavalryt illeti, a zenekar jól ismert metál körökben, többször írt róluk a Metal Hammer, készített velük interjút a CNN is. Csináltak zenét játékokhoz is, mint pl. a Civilization 6 és a most készülő Doom Eternal. Legutolsó lemezük idén jelent meg, a két részes Nothern Memory. Nekem legjobban a 2017-es Die On My Ride tetszett meg a korai albumok, de elsőre az új lemez is nagyon bejön. Sikerét bizonyítandó a turné mellett számos klip is készült hozzá, íme a Lone Wolf:
A black metál hörgős zenéjéhez remekül illik a mongol torokéneklés és a morin khuur mély, érzelmes hangszíne, és a népi elemek lovas vágta hangulatai. Elég széles skálán mozog a stílus, vannak lágyabb, akusztikus számaik is, itt-ott az izraeli Orhpaned Land jut róluk eszembe. 2016-os Grassland Rock c. remix albumukon pl. a saját dalaikat dolgozták fel folkosabban, vidámabb hangulatú, akusztikus, népi hangszerekkel megszólaltatott formában – aki nem szereti a metált, hallgassa ezt. Nature G szólóban (de a zenekar neve alatt) felvett még egy Chamber Music c. instrumentális albumot is, amiben nincs se rock, se hörgés. Tavalyelőtt kiadott egy világzenei stílusú szólólemezt is To Where Tengger Leads Me címmel, ami szintén remek. Bár néhol rockosabb, ezt akár Dead Can Dance rajongóknak is tudnám ajánlani, és filmzenének is elmenne.
Metálosoknak meg ajánlom a teljes repertoárt, amelyben eredeti dalokon túl olyan érdekességek is vannak, mint pl. a Black Sabbath Paranoid coverje:
vagy pedig a kedvenc Rammstein számom, a Du Hast. :) Azért szőrmesapkában koncertezni elég durva lehet…
Egy korábbi cikkből az is kiderül, az énekes 5 kedvenc folk rock zenekara közül kettő is magyar volt… Bár a koncertjükre már valószínűleg nem jutok el, a zenéjüket ezután is mindig élmény lesz hallgatni, és aki nem ismerte eddig a zenekart, annak most sem késő felfedezni őket. Ahogy sosem késő az életünkön változtatni se, vagy csak megvárni a holnapot… RIP.
Plusz egy videó, ahol a népi hangszereiket mutatják be (angolul):
Huj, ha jol emlekszem a kiadoval nem jottek ki, nem tudtak megegyezni. De anno igeretet tettek, hogy folytatjak….
Egy korábbi kiadó volt, és folytatták. Posztot olvastad?
asiafan nem :) majd csak este. Varom, hogy az alom mano erre jarjon a gyerekeknek. :)