Vagyis Citrus unshiu, illetve mikan. Az úgy volt, hogy megnéztem az NHK-n a Trails to Tsukiji sorozat yuzuról szóló részét (citrusféle), és egyből yuzut akartam venni, de nem volt. Aztán mégis találtam egy pici, 3 centis darabot 4 dollárért, és meggondoltam magam, ennyit nem ér egy miniatűr citrom. Viszont ott volt mellette egy szép, kis csomag, finom, érett satsuma mandarin (szacuma mandarin). Próbáljuk ki.
Nos, jól indult a dolog, mert nemcsak vonzó küllemű, de kezes is, könnyű megpucolni (híresen), és még magnélküli is. A legjobb viszont az íze, mézédes, különleges és rendkívül lédús. A citrusfélék egyik legédesebbje, valójában Kínából származik, de nyugatra japán közvetítéssel jutott el. Kínaiul wēnzhōu mìgān (温州蜜柑), japánul pedig ennek az olvasata, unshū mikan a neve. Angolul meg a fenti. Egyedi, lágy hártyái vannak, szinte elolvad az ember szájában, és csupa lé. A tányért még tavalyelőtt csináltam. :)
Először jezsuita szerzetesek vittek ilyen mikant Amerikába a 18. században, de később lett igazán népszerű, miután a Meidzsi-kor diplomatáin keresztül már mint Satsuma mandarin került be az azonos nevű, kjúsúi provinciából. A déli államokban több helyen is termeszteni keztdék, sőt, lett miatta pár Satsuma nevű város is, pl. Floridában, Texasban. Déli gyümölcs ellenére a hideget is jól bírja, sőt, hidegben még édesebb lesz, és még a minúszfokokat is kibírja átmenetileg. Spanyolországban és Horvátországban is termesztik.
Nyami! :)
Nyami! :)