Gyorsan leírom, mert valószínűleg az utolsó. :) A nyelv ránézésre a magyarral vetekszik nehézségben, bár egyébként a magyar se a legnehezebb, egyes felmérések szerint az első helyeken inkább a japán és a kínai áll az írás miatt. Szóval, a vasárnapi mongol összejövetel, és a népességel való további kapcsolattartás okán gyorsan vettem egy nyelvórát is a neten, ugyanis eléggé frusztrált, hogy semmit se tudok kimondani jól. Ez sajnos továbbra is igaz. :)
A szocialista múlt hasznos hagyatéka legalább, hogy tudok cirill betűket írni-olvasni, ezt használják ugyanis a múlt század óta a mongol nyelv leírására Mongóliában. Előtte pedig az ujgur ábécével rokon, függőleges, arabosan kinéző írásuk volt, amely kezd visszatérni, és a kínai oldalon, Belső-Mongóliában végig megmaradt. Az oroszhoz képest egyébként van még pár betű, ami ugyan a cirill készletben benne van, de a billentyűzetek rendszerint nem tudják, úgyhogy kellhet hozzá extra app. Most nem tudok, és nem is akarok a nyelvről mindent leírni, arra van a wiki, csak az első benyomásaim.
A nyelvtan bonyolult, kb. mint a miénk, ragoznak és van magánhangzó-harmónia is. Nekem főleg a hangokkal volt gondolom, hármat is (ө,у,ү – angolul ö,u,ü) ugyanannak az u-nak hallok, hiába ismételtettem őket egymás utánban. Az angol átírás még zavaróbb, és egyátalán nem konzisztens. Neveknél pl. vagy betűről betűre írják át, vagy megpróbálják angol kiejtés szerint. Így pl. a мөрөн (mörön) névrészét a hegedűs srác murennak írja, mert az eleje u-nak hangzik, a vége el van nyelve, és egy amerikai nem tudna mit kezdeni az ö-vel. (Meg az angol billentyűzet se…) Szerintem az is elég zavaró, hogy a h helyén kh-t írnak, bár gyakorta olyan erősen ejtik, mint a német ch-t, de aki nem ismeri a nyelvet, az k-nak fogja olvasni, ami pedig csak idegen szavakban fordul elő. Úgyhogy szögezzük le, hogy a morin khuurban nincs k. Az o betű meg inkább a, az ö-t a magyar többnyire o-nak vagy u-nak hallja, az u már-már o, az ü meg inkább u, de még az e is i-be hajlik… Ennél már csak akkor lesz nehezebb, ha hagyományos mongol írással találkozunk, amelyben az a/e, o/u és ö/ü ugyanaz a betű, és az olvasónak kell kitalálnia, hogy melyik.
Pont a nevek inspiráltak egyébként egy kis elmélyülésre a témában, ugyanis az egész vasárnap úgy zajlott, hogy „és hogy hívnak?” „hrllésvda” „ó, kibetűznéd?” „B-a-m..” „?!” és aztán se a hallottak, se a leírtak alán nem tudnám kimondani. Ez pedig előbb-utóbb ciki lesz, plusz még a kedvenc zenekaraimról és dalaimról is szerettem volna beszélgetni. Úgyhogy foglaltam gyorsan egy online tutort, hogy vegyük át az összes ismerősöm nevét, valamint a zenei témákat, hogy Altan Urag, Domog (a szóvégi g k), khöömii (torokéneklés), urtiin duu (long song) és Alsiin Gazriin Zereglee (Mirage of Faraway Land).
Ami a neveket illeti, ott totál káosz van. Ugyanis alapvetően csak egy „igazi” nevük szokott lenni, ami gyakran összetett szó (néha külön írják át), és többnyire értelmes kifejezés, pl. bátor acél vagy arany virág. Ez elé jön az apai név birtokos esetben, szovjet hatásra, még eléje pedig már egy nemzetségnevet is fel kellett venniük 2000 óta. A városiaknak már nem nagyon volt ilyenjük, így mindenki szabadon választhatott létezőt vagy akár kitaláltat is. Első kozmonautájuk, Gürragchaa, pl. a „világűr” nevű klánt vette fel. Az apai nevet gyakran csak kezdőbetűvel jelölik (pl. B. Chinbat), ha pedig külföldi sorrendben hátra kerül, akkor birtokrag nélkül áll. De külföldre kerülvén van, aki csak a fő nevét tartja meg, esetenként vezetéknévként valami új keresztnévvel, mások pedig megtartják a rövidítést vagy az eredeti sorrendet, vagy fordítva. A nevekről bővebben még itt olvashatunk. Ajánlom még a mongol-magyar nyelvrokonság (cáfolata) témájú cikket is.
Ami a belső-mongóliai neveket illeti (Kínában), ott néha üresen marad a családnév, vagy xxx-t nyomtatnak a helyére, vagy felvesznek egy kezdőbetűt, esetleg kettévágják a nevüket. Plusz sokaknak egyszerűen kínai nevük van. Az innen származók útlevelébe ráadásul a mongol nevük kínai betűs írásmódjának pinyin átírata kerül bele, ami jócskán eltérhet az eredetitől. Úgyhogy okozhat némi fejtörést, hogyan szólítsuk meg mongol ismerősünket. És bár vannak külön férfi- és női nevek, néha ez sem egyértelmű.
Legjobb, ha megtanuljuk gyorsan, hogy köszönöm (Bayarlalaa) és bocsánat (Uuchlaarai). A leggyakoribb kifejezések egy listája itt található, az alapokról pár videó itt meg errefelé. Könyvekből nekem talán a ”Modern Mongolian – a course-book” jött be eddig, magyarul csak olyat találtam, hogy „1000 szó mongolul”. Mindenesetre, ha pl. Boldog szülinapot szeretnénk kívánni valakinek, és nem tudjuk kimondani, hogy „Төрсөн өдрийн мэнд хүргэе!” (törsön ödriin mend hürgiye), akkor inkább süssünk egy jurta alakú tortát.
Az Eltén sok féle könyvet használtunk, a Kara-félétől a Modern Mongolian – a course-book-on át a cseh Vacek könyvének angol kiadásáig, de nekem valahogy a belső-mongóliai nyelv jobban bejön – valószínűleg az írás miatt is-, így az utóbbi időben leginkább kínai kiadású könyveket használok + studymongolian.net. (az utóbbi 1-2 évben eléggé elhanyagoltam a dolgot).
Viedókban a 楽しいモンゴル語講座-t néztem régebben, ahol kb minden videóban más beszél, így sokféle artikulációval lehet találkozni.
https://www.youtube.com/watch?v=VXenPTXL89c
Köszi!