Hétfőn négy új, korábban javasolt elnevezést fogadtak el a periódusos rendszer legújabb elemeire, amelyek egyike, a 113-as rendszámú Nihonium Japánról (Nihon) kapta nevét, a japán Riken kutatóintézet ajánlására, ahol létrehozták. Ez az első elem, amelyet Ázsiában fedeztek fel.
Vele együtt még három másik elem kapott nevet, a 115-ös Moscovium (nyilván Moszkvára utal), a 117-es Tennessine és a 118-as Oganesson. A Nihonium (ニホニウム) rövidítése Nh, szupernehéz, mesterségesen előállított elem, magjában 113 proton van, felezési ideje kevesebb, mint egy ezredmásodperc, így nem sok gyakorlati haszna van egyelőre. A legstabilabb izotópja, a 286-os, 20 mp-es felezési idejű. A természetben nem fordul elő, cink ionok és bizmut reakciójával hozták létre elsőként 2004-ben, majd 2015-ben felkerült a periódusos rendszerbe is, ideiglenesen ununtrium névvel.
Örülök ha Japán sikerekről értesülök de egy olyan anyagot felvenni a periódusos rendszerbe ami a természetben nem fordul elő azt nem tudom.
Azért itt konkrétan a földi előfordulásról van szó, mint természet, simán előfordulhatnak óriás csillagokban pl., vagy voltak itt is, csak lebomlott. Már 24 mesterséges elem van, és pl. annó a Plutóniumról is azt hitték, hogy az, aztán mégis előkerült a természetben (nem a bombától). Kémiai szempontból nem hiszem, hogy sok jelentősége van annak, hogy mi emberek, mit tudunk épp kiásni.