The Handmaiden (Agassi), 2016-os, koreai, erotikus thriller. Sarah Waters regényéből írta és rendezte Park Chan-Wook. Főszereplők: Kim Min-hee, Kim Tae-ri, Ha Jung-woo, Cho Jin-woong, Kim Hae-sook, Moon So-ri. A sztorit kissé átírva a viktoriánus korból Koreába, a 30-as évekbe helyezték át, a japán megszállás idején játszódik. Koreai mellett japán dialógusokat is tartalmaz. A film versenyben volt Cannes-ban az Arany Pálmáért, végül a művészeti rendező, Ryu Seong-hie nyerte meg a technikai Vulcan Awardot. Zeneszerző az Oldboyt is jegyző Yeong-wook Jo.
Wow. Ha nem tudnám, hogy Park Chan Wook, azt hinném, Miike. Zseniális sztori, izgalmas, fordulatos. Főleg utóbbi, van sok jelenet, amelyről kiderül, hogy máshogy van, pl. amikor a nő hátát követi a kamera, de a szexi nézőpont alanya végül elmondja, hogy a ruháért van oda. Sok a különböző szemszögből való narráció is. Ez aztán többször, szinte a teljes sztorira is megtörténik, hogy kiderül, semmi sem úgy volt, mint hittük, és úgy fodul újra, meg újra a 3-4 rétegű történet, hogy a levetített jelenetek érvényesek maradnak. A fentiek folytán nem is igazán tudom leírni a történetet lényegét, talán csak a bevezetést. A japán megszállás idején járunk, Koreában, az 1930-as években. Egy svindler felbérel egy fiatal nőt, hogy a nagy örökségre számító Lady Hideko szobalánya legyen, ám a két nő igencsak megkedveli egymást. Aztán fordul a kocka.
A sokasodó szélhámosok legnagyobbika pedig maga Park Chan-wook, aki Chung Seo-kyunggal a forgatókönyvet írta, illetve végső soron az eredeti könyv (Fingersmith) szerzője, Sarah Waters, aki többszörösen is átveri a nézőket, utóbbiak nagy örömére. A meglepetésekből pedig még a végére is jut. Az egyetlen baj a filmmel talán csak a rendkívül explicit szex (sok leszbikus jelenettel) – már akinek ez baj, ugye -, de kicsit kár, hogy ezzel a nézők egy részétől meg lesz fosztva az amúgy szenzációs film. Bár a témához nagyban kapcsolódik, talán meg lehetett volna oldani finomabb utalásokkal is, a sztori és a rendezés is elég erős ahhoz, hogy ne legyen szükség a pikáns képekre a film eladásához. Emellett pedig néhány véres jelenetre is számíthatunk. Igen lenyűgözőek a díszletek is, a kastély vegyes, japán-brit építészete, a berendezés és a kosztümök, és a különleges hangulatokhoz remek színészi játék párosul.
A film májusban, Cannesban debütált, Koreában pedig június 1-én mutatták be. Az amerikai mozikba október 21-én érkezik, a magyar bemutató pedig december 1-én lesz. Itthon A szobalány címmel vetítik, ajánlom megtekinteni.
Kiváló film volt, de előtte ajánlom elolvasni a könyvet vagy megnézni a Fingersmith-t. Izgalmas összevetni a hasonlóságokat és különbségeket. Tetszett hogy nem másolja szolgaian az eredeti történetet, hanem feldolgozás szinten mer egyedi lenni és új, meglepő fordulatokkal áll elő. Még a humor sem hiányzik belőle.