Belföldi járatok Japánban

Okinawa Japán legdélebbi prefektúrája, Kjúsú és Tajvan közt, mindkettőtől kb. 1000 km-re található, több tucat szigetből áll, fővárosa Naha. A főbb japán szigetek legalsó csücskéből, Kagoshimából induló komppal is 25 órát kéne hánykolódni a tengeren, méghozzá drágán, így a gyakorlatban csak a repülésnek van értelme, ha valaki ide szeretne eljutni. Tokió Narita repteréről 3.5 óra az út, és számos légitársaság közül választhatunk. A főbb, japán légitársaságoknak is vannak ide járatai, és külföldieknek kedvezményes jegyeket is ajánlanak, de nekem ennél rugalmasabb feltételek és kedvezőbb árak kellettek, így kipróbáltam egyből két „fapados” járatot is.

Előtte azonban említsük meg a kedvezményes jegyeket is, hátha valakinek ilyen kell. Ezeket általában előre kell lefoglalni, min. 3 nappal, és egy fix áron kaphatunk jegyet vele bármilyen belföldi útvonalra. A nagyobb légitársaságok szokásos áraihoz képest ezzel sokat spórolhatunk, ám nem feltétlenül ez a legolcsóbb.

• Japan Airlines (JAL): Japan Explore Pass – 10800 yen egy útra
• ANA Experience Japan fare: 10800 yen egy útra (az országon belüle)

Fapadosokból több is van, némelyik csak egy-egy régióban üzemel, így nálam nem mind jött szóba, hiszen Naritáról akartam Nahába repülni. Némelyik meg egyszerűen drága volt. A végén még a Vanilla Airnek volt esélye, de ismerősök ajánlása és a website, árak, szabályok megtekintése után az odaútra a Jetstar mellett döntöttem, visszafele pedig a Peach-csel repültem Oszakába.

A Jetstar a Japan Airlines, Mitsubishi Corporation és Century Tokyo Leasing Corporation közös tulajdona, tehát amolyan mellékvállalata a JAL-nak. A Peach pedig 39%-ban az ANA Holdings tulajdonában van, így az ANA égisze alatt áll. Kezdjük az elsővel, Jetstar NRT-OKA. Először is, a járat a Narita Terminal 3-ról indult, ahonnan sok belföldi gép repül. A nemzetköziek többsége a Terminal 1-re szokott érkezni. Még annyit érdemes tudni, hogy Narita elég messze van Tokiótól, expressz vonattal is kb. egy óra az út, míg sok belföldi gép (de nem csak az) a városon belüli, Haneda repteret használja. A NRT 3-as Terminál pedig a legújabb, legkiesőbb terminál, amelynek pl. az 1-2-vel szemben nincs saját vasútmegállója sem. Ide hotelok buszaival vagy taxival érkezhetünk, illetve a 2-es terminálról gyalog vagy shuttle busszal, ami jó 15 perc. Ez nekem azért volt érdekes, mert a gépem – és én még nem is a legkorábbi, reggel 6-ost választottam – 7:40 körül indult, amihez jóval korábban ki kellett érni a csomagvizsgálat miatt, szóval ezért vannak fent a sötét, pirkadati fotók. A terminálok közti buszok nem is mind járnak ilyen korán, ill. későn.

Ami az internetes foglalást illeti, az simán ment. Sok helyre repülnek még, pl. Sapporo, Oszaka vagy akár Hong Kong. Keresés után átnézhetjük az aznapi és heti árakat, majd választhatunk a Basic (ülőhely és max. 7 kg kézipoggyász) és a kicsit drágább, de jóval flexibilisebb Plus bundle közül, amibe egy feladható csomag (10kg) is benne foglaltatik, valamint előre kiválaszthatjuk a székünk, és az árkülönbözet kifizetése fejében bármennyiszer időpontot is változtathatunk, szinte az utolsó pillanatig (amíg ki nem nyit a check-in pult aznap). A bejutás is  simán ment, egyedül csak az szomorított el, hogy még itt, a főváros nemzetközi repterén se beszéltek jól angolul, és a becsekkoló csaj nem értette, mi a különbség az „aksi” és „töltő” szavak közt, csak mindenáron figyelmeztetni akart, hogy akkut (pótaksit, pótelemet) tilos felvinni. A gépre már előző nap, online be tudtam csekkolni, és a szállodában kinyomtattam a beszállókártyát.

A gép maga teljesen a megszokott, „rendes” gépeknek megfelelő volt, kényelmes, tiszta, udvarias személyzettel, kellemes volt az utazás. A fapados része abból állt, hogy nem adtak enni meg inni, de lehetett venni viszonylag normális áron kávét, sütit, ebédet, és a gépen is tudtam kártyával fizetni érte. Meg pár órás úton ez nem annyira számít – csak a hajnali kelés miatt volt szükségem reggelire. Bár a jegyek főleg távolabbi időpontokra a legolcsóbbak, többnyire kedvezőbbek, mint a hagyományos társaságoké a közeli napokra is, amikor másutt ilyenkor már az egekbe szökik az ár. Másfelől a hagyományos légitársaságoknál az egy útra szóló jegyek is drágábbak szoktak lenni, itt viszont nincs különbség.

A másik, fent látható, rózsaszín gép a Peach gépe, amellyel Okinawáról Oszakába repültem, a társaság oszakai központú, onnan induln a legtöbb járatuk, pl. Tajvanba is, Tokióba, onnan Szöülba, Szapporoba stb. Ez a cég már jóval fapadosabbnak tűnt, de cserébe olcsóbbak is, és vannak egész’ hihetetlen akcióik, nemrég pl. Tokió-Oszakát árultak kétezer-valamennyiért. Itt is kétféle opciónk van, a kedvezményes „Happy Peach” jegy, ami fix, nem lemondható, és külön kell fizetni a székért, a csomagért, ill. a kártyás fizetésnek is van díja. A Happy Peach Plus csomagban benne van az első feladott csomag és a „helyjegy”, valamint – a különbözet megtérítése melett – ingyen módosíthatjuk a járatunk időpontját is 1 órával indulás előttig (csak ez nem működik a mobil site-jukon!). Akármelyik társasággal is utaznánk, mindenképp olvassuk el a részletes szabályzatot, és nézzünk utána a sok-sok extra díjnak!

Becsekkolni indulás előtt kell, a helyszíni kioszknál, miután pedig ellenőrzik a csomagunk, amiből maximum 10kg-ot vihetünk fel kézipoggyász plusz egy kistáska formájában, és ezt nagyon szigorúan le is mérik. Mivel utolsó pillanatban ilyet becsekkolni idő és késedelem, lehet, hogy fel se engednek, így a nyugalmunk érdekében jobb nem trükközni. A méretnek, darabszámnak is stimmelnie kell, és jóval kisebb, szigorúbb a mérce, mint a nemzetközi járatokon. Mivel innen is próbálnak pénzt keresni. Emellett, persze, az étel-ital szintén extra. Ráadásul Okinawán külön LCC (low cost carrier) Terminálról indult a gép, ahoval busz vitt ki, és ami egy nagy, átalakított hangár volt, műanyag kertiszékekkel. De nekem főleg a géppel volt bajom, a háttámla függőlegesen állt, gyakorlatilag előrehajolva kellett ülni felszálláskor, és úgy össze volt zsúfolva, hogy még én is csak terpeszben fértem be. Ja, és késtünk egy órát. Úgyhogy ezt is számítsuk bele a kedvező árba, de végül is odaértünk.

Ha valakinek van még tapasztalata a témában, ossza meg alant!