A Haya zenekar (HAYA Band/乐团) mongol folkzenei hatásokkal vegyes, modern zenét játszik, és Kína Belső-Mongólia részéből valók. Itt született az alapítótag, Zhang Quansheng, 1969-ben, aki később a pekingi Central University for Nationalities egyetemen végzett zenészként, majd ottmaradt, és megalapította az első egyetemi morin khuur-szakot, ahol immár diplomázni is lehet a mongol zenét jelképező, lófejű csellóból. Itt azóta is professzor.
Az ország egyik legjobb morin khurrosaként 2007-ben lett igazán ismert, Zhang Yimou: Riding Alone for Thousand of Miles című filmjének zenéjében való közreműködése révén. A 2005-ben alapított Haya zenekarral ebben az évben (2007) jelent meg első lemezük, a Wolf Totem, amely a Taiwan Golden Melody Awards-on elnyerte a legjobb crossover album díját.
Második albumuktól – Silent Sky – kezdve egy szintén belső-mongóliai, mongol származású, fiatal énekesnő, Dai Qin Tana (代青塔娜). További tagok: Chen Xi Bo (morin khuur, gitár), Bao Yin (dob, khoomei) plusz további közreműködők (zongora, cselló, harmónika..) és változó tagság. A 2009-es lemezt a kövekező évben a Light c. harmadik albumuk követte, amelyet a 2008-as Sichuani földrengés áldozatainak emlékére adtak ki, és főleg későbbi/korábbi lemezeikről származó dalokat tartalmaz. 2010-ben pedig legutóbbi, negyedik albumuk, a Migration jelent meg, amelyet egy ázsiai turnéval folytattak. Ebben az évben Amerikában is felléptek, 2011-ben pedig a francia Cannes World Music Festival-on.
A Haya jelentése szegély, határ, és a szubkulturális zenéjükre utal, illetve a különféle – nemzetiségi és zenei – határok áthidalására. Migration c. albumukkal a nomádok évszakonkénti utazására, a hazatérésre, gyökereikre emlékeztetik magukat és a hallgatót. Dalaikban főleg mongolul, de mandarinul is énekelnek. Énekesnőjük, Tana, albumaik nagy részét feltetette dropboxra is, de amazonon, s egyéb cédéboltokban is fellelhetők, érdemes beszerezni.
Nekem legjobban az elsőként hallott, és elsőként megjelent albumuk, a Wolf Totem tetszik. A többinél kicsit talán borongósabb, szép, akusztikus gitár dallamokkal, torokénekkel, tradícionális morin khuurral és modern gitárszólóval. Kedvencem róla a Walking in Life c. szám, ami nagyon kellemesen ötvözi a mongol zenét, a mély dzsidzi gitárt a szintén dörmögő torokénekléssel, mintha egymásnak teremtették volna a kettőt. Változatos album, lírai, instrumentális darabokkal is, mint pl. a Jokui és a Little Camel. De aztán van rajta vocoderes popdal is, a The Mongolian, ill. a The Bird of Auspiciouness, ami meg már-már Enigmás. Walking in Life live:
A Silent Sky ezzel szemben már távolabb esik a mongol népzenétől, a csellónak, zongorának, harmonikának és az énekesnőnek köszönhetően, bár jó ez is, morin khuur kevés van benne. A Migrationnel viszont visszatértek némileg, akár a költözőmadarak, és jóval több mongol dallam, tradícionális hangzás található benne, az első, Farkastotem lemez után főleg ezt ajánlanám. Legend of Haya (mandarin):
harmonikás Dancer in the Darkness:
s vissza a mongol lovakhoz: