Himejibe (Himedzsi, 姫路) nem terveztem ellátogatni, már a múltkor sem, mivel a kastély 2010 óta áll komoly renováció alatt, ami miatt eleinte alig látszott belőle valami. A három évre tervezett munkálatok még mindig tartanak, és most 2015-re ígérik a megnyitását az ország talán legszebb kastélyának. Jellegzetes, fehér falairól a „fehér kócsag” becenevet kapta, a 14. századi alapokra 1580-ban emeltette tornyait Toyotomi Hideyoshi. További érdekessége, és talán a jövő évi nyitásra időzített megareklám, hogy az NHK TV szokásos, éves történelmi sorozata (taiga drámája) is itt játszódik. Erről – Gunshi Kanbei – majd írok, ha végetér, még csak a felénél tartok. A városban mindenesetre számtalan ezzel kapcsolatos posztert s egyebet lehetett látni.
Utazásom második, tervezetlen hetén végül is úgy jutottam el Himejibe, hogy megállapítottam, Takamatsuból Tokióba közel 6 óra a vonatút, és ehhez nincs kedvem fáradtan, úgyhogy megállok valahol útközben, ahol a hotel – lehetőleg Toyoko Inn – a shinkansen állomástól pár percre van csak gyalog. Ezt a kitételt Himeji úgy teljesítette, hogy még a kastély is csak pár percre van gyalog, sőt, már a vonatból is rá lehetett látni, a nagy, széles főutca végén, a dombon.
Délután odaérek, megnézem, és reggel aztán mehetek tovább. Persze, elég nagy volt, a bevehetetlen, híres várkestély sok-sok fala és tornya, a hegy, és a séta maga is a pokoli, tűző napon igencsak fárasztó túra lett. A fél literes, citromos víz a kijáratnál levő automatából sercegve tűnt el bennem pár másodperc alatt. A belépő 600 yen, de most, a renováció ideje alatt csak 400.
A Himeji várkastély UNESCO Világörökségi helyszín, Himeji városban található, ami az azonos nevű prefektúra fővárosa volt a 19. század végéig, majd pedig beolvasztották a mai Hyōgo Prefektúrába (fővárosa Kobe). A kastély fő tornya kívülről öt-, belőlről hétszintes, de még nem látogatható, és egy oldalról továbbra is fel van állványozva, körülötte óriásdarukkal. A kastélykertet és a várfalat azonban – utóbbit belülről is – megcsodálhatjuk:
Igazi túlélő ez a kastély, épen maradt a 2. világháború alatt is, pedig magát Himedzsi várost szétbombázták teljesen. A 19. század végén majdnem lebontották, mivel akkoriban, a Meidzsi-korban sok kastélyt eladtak vagy leromboltak anyagi megfontolásból. Az 1871 óra üresen álló kastélyt először elárverezték 23 yenért, az új tulajt csak a tetőcserepek és a föld érdekelték, de egy Shigeto Nakamura nevű ezredes meggyőzte az államot, hogy jó helyszín ez katonai célra is, így barakkokat emeltek a területén, és megmenekült az épület. Az 1995-ös, nagy Hanshin földrengést is sértetlenül átvészelte.
Aki tovább marad a városban, az persze, számos egyéb látnivalót is talál a félmillió lakosú városban és környékén. Mount Shosha (Sosa-hegy) pl. Az utolsó szamuráj c. film helyszíne, a több, mint ezer éves Engyōji templomegyüttes otthona. A kastély közelében található Kōkoen japánkertbe is ellátogathatunk, vagy a város botanikus kertjébe. De még a vasútállomáson is elszaladhat az idő, rengeteg üzlet, pláza, étterem, szupermarket található itt, természetesen végtelen szuvenírrel. Én egy zamatos őszibarackot vettem. A párás, szubtrópusi éghajlat pozitív mellékhatásaként.