Kedvezmények, pénz

Kicsit korai ez a téma, ha azt nézzük, hogy az útibeszámolók felénél sem tartok, de olyan kevés időm van, hogy kénytelen vagyok igazodni az ihletrohamaimhoz, és most épp ez futott át az agyamon. A mostani alkalommal is feljegyeztem minden költséget (könyvelőnek kellett volna mennem?), eltettem a számlákat, be is szkenneltem :)..

Aki elhatározza, hogy egyszer Japánba utazik, az inkább csak élvezze az utat, de nekem az első pillanattól fogva az járt már a fejemben, hogy hogy lesz majd lehetőségem (pénzem) visszatérni és visszatérni és aztán visszatérni, így – amellett, hogy Japán a legtöbb utazó számára amúgy is drága mulatság – eléggé foglalkoztatott a kérdés, hogy mi mennyibe kerül. Nézzük a korábbi ismertetőket:

Mi mennyi (2012) – az árakról
Mit hogyan 1. – közlekedés (2012)
Mit hogyan 2. – térkép, net (2012)
Mit hogyan 3. – hotelek (2012)

Kezdjük a végkövetkeztetéssel, ha már ilyen random írok… Miután a legutóbbi, kéthetes utat leltárba vettem, arra a következtetésre jutottam, hogy – bár a legtöbb pénz vonatra megy el, de azon nem sokat lehet segíteni – a legnagyobb veszélyt a szuvenírboltok jelentik. Főleg, ha az jár a fejünkben, hogy „mikor is tudnánk mi ide visszatérni„, ami mellé ott van a „sehol másutt nem lehet kapni” helyi dolog. Az egész ország tele van velük (meg a reptér:).

Minden cuki. Ezt nehéz megszokni, de azért a huszadik, lokális, limited edition Hello Kitty csüngőnél már gyanús – de akkor is annyira aranyosak. De még a legutolsó kisboltban, trafikban, áruházban is lépten-nyomon cuki és ötletes tárgyak lesznek, a leghaszontalanabb, hétköznapi dolgok, villák, papucsok is cukik. Ezek a kis apróságok rendszerint olcsók is, és ugye, visszajönni Japánba nagyon drága, de ha már itt vagyunk, mit számít az a 3-400 yen emlékbe meg ajándékba stb. A másik, hogy az igazán japános dolgok, tárgyak, tesákannák, kardok stb. is persze, olcsóbbak itt, mint a világ túlsó felén. Nade szükségünk van rá? Hova is fogok yukatában menni most, hogy megragadtam a kihagyhatatlan lehetőséget? :)

Nem mondom, hogy ne vegyünk semmit, de legyünk észnél, esetleg előre döntsük el, hogy hány darab új kulcstartóra lesz szükségünk. Ki van ez találva. Az összes templomban, szentélyben is más-más istenek laknak, más-más gonosztol védenek meg a csak ott kapható, szent kabalák… Tudom, hogy ez sokaknak nem új, de ami itt van, az a megszokottnál jóval durvább. A második hetem folyamatosan azzal telt, hogy nem vettem ilyen pilgrim kalapot. :) Aztán hazajön az ember, kipakol, és csak néz, hogy most akkor ezzel mi legyen. Igazából nem is ezeket a kacatokat akartam hazahozni, hanem egész Japánt, de az most nincs itt. Persze, ez mind egyéni preferenciák kérdése, ha véleményed van, szólj hozzá alul.

Ez alkalommal a legkevesebb pénzt evésre költöttem, de csak azért, mert tán igénytelen vagyok, és annyira nem volt időm sehol leülni, hogy csak arra futotta, hogy a vonaton valami péksüteményt vagy csomagolt hot dogot egyek, és aztán éjjel lefekvés előtt a kisboltból vett banánt, joghurtot meg répás fagyit. Illetve még a tamago sando (tojásos szendvics) is népszerű lett nálam. Így kijöttem két hétre kb. $200-ból.. bár volt közte egy mekis tonkatsu burger is, meg egy-két tál curry (a reptéri drága volt, olyan 980 yen). Elvileg vizet mindenütt adnak ingyen az éttermek, büfék. Plusz az összes szállodában volt reggeli. Akinek folyamatos, éttermi, kulináris élményekre van szüksége, az nyilván több pénzt és  időt kell rászánjon.

Egyébként leginkább ilyesmire használtam a készpénzt (bár a kombinikben – convinience store, mint a 7-eleven, Lawson, Family Mart – is elfogadtak volna kártyát, csak itt mindig keveset fizettem épp). Két hétre 100 ezer yent váltottam, és bőven elég volt azzal együtt, hogy a szállodákat, vasúti bérletet meg egy-két vásárlást kártyával fizettem ki. Egyetlen hotel volt csak, ahol készpénzt kértek, egy távoli, kis halászfaluban. Meg a Suica és a többi elekronikuspénz kártyát is ezresekkel lehet csak feltölteni, de utána jó hasznos, metrójegyként is, bolti vásárlásra, italautomatához, de még kastélybelépőhöz is működött (Himejiben). Szóval készpénz legyen is nálunk, meg nem is. :)

A hotelekkel is variálhatunk, és ha valaki nem egyedül utazik, már meg is felezte az árát. A többi az igényektől függ, nekem most már inkább az 5-10.000 yen közti bizniszhotelek jönnek be (Toyoko Inn főleg, de most Route Innt is próbáltam, ami szebb volt, de mint neve is mutatja, ezek főleg autópályák mentén vannak, míg Toyoko Innt sokszor találtunk a vonatállomástól pár percre a főbb helyeken. Hasonló lánc még a Dormy Inn, Daiwa Roynet, APA..). Ennél sokkal drágább és valamivel olcsóbb lehetőségek is vannak. Az efféle hotelláncokban viszont többnyire mindent adnak, ami kell, van ingyen internet (most már sokszor wifi, de van, ahol kábeles, és vigyünk routert, ha wifi kell), ingyen reggeli, tea, vízforraló, hűtő, mikró, hálóruha, és az állomáshoz közel. (Az idő pénz!) Persze, hagyományos, japán stílusú szobát is találhatunk kedvező áron (pl. itt), ha valaki azt preferálja.

Ami a Toyoko Innt illeti, 1500 JPY-ért örökre tag lettem még a múltkor, amivel foglalni is könnyebb, ráadásul 6 hónapra előre lehet, plusz gyűlnek a pontok. Tagoknak 5% kedvezmény jár, de vasárnapokon 20%! Emellett, ha online foglalunk, azzal is 300 yen lejön, plusz, ha több napig vagyunk ott, kérhetünk Eco csomagot, ami a 2., 3. stb napokon további -300 yen. Ilyenkor nem takarítanak (=zavarnak), és nem hoznak új instant teát, de mosdószer van, és a tiszta törcsit is naponta a kilincsünkre akasztják. Egy órával korábban becsekkolhatunk (du. 3-kor). Ha ma akarnék pl. megszállni a Kyoto Shijo-Karasumában, az ￥6,200 helyett 4960 lenne, és még lejöhetnének a másnapi 300-ak, reggelivel. A tizedik után ingyen éjszaka jár, nekem most pont jutott is egy.

A neten előre foglalni mindig jobb ötlet, még akkor is, ha már ott vagyunk – amihez megjegyzem, hogy a legnagyobb előny minden szempontból, ha van internetünk. Nagyobb városokban kikereshetjük a helyi, ingyen wifiket, vannak wifi hotspot hálózatok is, amikre előfizethetünk, ill. pl. a Starbucks ingyenes wifijére is emailt kell regisztrálni, de még a 7-eleven boltokban is van net…, de a legkényelmesebb a 4g/LTE a telefonunkon, ha data roamingolunk vagy helyi készüléket/simet bérlünk. Prepaidet már automatából is lehet venni. Nincs nagyobb segítség, mint a google. A szállodákra visszatérve, nekem most a sok foglalósite közül a booking.com jött be, mert ott nem vontak le semmit előre a kártyáról (hoteltől függ), és könnyen követhettem a foglalást a neten, a megadott információk alapján tudtam, hogy meddig lehet lemondani (ált. 2-3 nappal előtte), így még last minute változtatásokra is lett volna esély, ha az időjárás közbeszól. Meg sok más hasznos megoldásuk volt (naptár, emlékeztetők, kritikák).

Ja igen, az időjárás. Ha több helyre utazunk, és terveink vannak, akkor figyeljük. „Ugyan már, egy kis eső kit érdekel”, de ha már két hónapja terveztük, hogy azon a bizonyos napon megnézünk valamit, ami a párás, ködös esőben épp nem lesz látható, és 6 órát vonatoztunk a helyszínre, és ott állunk vizes ruhában a hegyen, akkor azért jobb lett volna előre gondolkozni. Nekem pl. a legfőbb programom esett egy 100% zivatar előrejelzésű hétfőre, így már öt nappal előtte elkezdtem minden átrendezni úgy, hogy hajnali kelés, rohanás segítségével fél nappal korábbra húzzam az egész programot, hogy még zárás előtt felbuszozzak a napsütéses vasárnap délután. Megérte: a hely csodaszép, a másnapi, sötét, esős nap pedig ritka ocsmány volt, még így is is bőrig áztam a hotelbe menet. Persze, ha egy üdülőhelyen lógatjuk a lábunk hetekig, akkor csak bámuljunk ki az ablakon teázgatva…

A sokfelé utazgatók számára még ajánlom a poggyász postázásáról írottakat is a tokiói beszámoló végén. Nekem nagyon megérte a postázás. A hotelekre visszatérve, de a vonatjegyek és minden más tekintetében is ajánlott az adott szolgáltatók weboldalán is körülnézni, hogy vannak-e speciális csomagjaik. Ha japánul nem megy, google translate. Vannak ilyen hasznos bookmarkletek is, amit csak a kedvencek sorra húzunk, mintha link lenne, és átváltja az éppen nézett oldalt a kívánt nyelvre. Így találtam pl. kupont az alábbi múzeumba.

Általánosságban is, a szervezésen sok múlik. Ettől még lehetünk spontán, hogy na, most akkor ma elmegyek ide… Ha van mindig netünk, akkor elég csak pár órára előre tudni a jövőt.. de távolibb helyeken azért így is nagy akadályokba ütközhetünk. Mind pl. amikor meggondolatlanul megérkeztem a vonattal, és kiderült, hogy csak 2-3 óránként jár a busz a hegyre, addigra bezár minden, és az utolsó járat 3:45-kor jön vissza. Végül utcai fülkéből kellett japán taxit hívni, na meg 2000-be is került. Mindez elkerülhető lett volna, ha 20 perccel korábban indulok, mellesleg megvolt már a buszjegyem is. Vonatmenetrend itt. A többihez a google maps nyújt segítséget. A buszmenetrendek többsége a cégek japán nyelvű oldalán található, amin jóval nehezebb eligazodni.

Akkor most térjünk rá a legnagyobb költségre: közlekedés. Ez az, amin a legkevesebbet tudunk változtatni – legalábbis az árán, és ami a legdrágább. Már eleve, odautazni sem kis dolog, de a vonatjegyek – shinkansen különösen – költségesek. Az autózásról egyelőre még nem tudok nyilatkozni, de tervezem kipróbálni. Nekem most két hétre kellett a $446-os JR Passt, ami még így is megérte, bár most csak a másfélszeresét utaztam le, és ezen felül további 18000 JPY ment el utazásra (egyéb vasút, metró, busz), na, meg még a repülő… JR Pass tekintetében, bármennyire is kényelmes és hasznos (lásd fent linkelt, 2012-es írásunk!), érdemes meggondolni, hogy mennyit utaznánk vele. Helyi utazásnál nem biztos, hogy megéri, inkább akkor jó, ha össze-vissza shinkansenezünk (és más, speciális, drága helyjegyes vonatok). Ha egy helyen maradunk, arra lehet más megoldás is. A menetrendben előre kinézetjük az árakat.

Egyhetes JR Pass: 29,110 YEN (ez már egy Tokió-Kiotó úttal is megéri, ha még utazgatunk kicsit). Két hét: 46,390 YEN, 3 hét: 59,350 YEN. Csak külföldön vehetjük meg, majd beérkezve beváltjuk a vochert a kiválasztott dátumtól kezdődő bérletre. A gond csak, hogy a kéthetes 14 naptári napra jó, tehát ha pl. hétfőtől hétfőig utazunk, akkor az 15 nap, ráadásul nekem este érkezik a gépem, az aznapi pass pazarlás lenne. Másnaptól indítottam, az esti megérkezést meg fizettem külön. Most szerencsém volt, ugyanis pont lett egy új, külföldieknek szóló vonatjegy a Narita Expressre, ami csak 1500 yen.* Ez a legolcsóbb ilyen megoldás, és csak NRT-Tokió irányba érvényes, de a tokiói területen sok helyen leszállhatunk vele, amíg a hálózaton belül maradunk, akár átszállással is (vagyis engem pl. a hotel mellé vitt Nihombashiba). Máskülönben 3-4000-be kerülne. Egy másik opció még a Keisei Skyliner, de az Uenoba visz, 2470-ért. Ennek van metróbérlettel kombinált, kedvezményes retúrverziója is.
(*a fenti NEX jegy azóta megszűnt! most retúr van 4000-ért..)

JR Pass szempontjából az sem mindegy, hova megyünk, mert nem mindenütt jár állami JR vonat, több, privát vasúttársaság is van, amelyekre nem érvényes a fenti pass. Néha több alternatívánk is van, választhatunk, hogy melyik cég vonalán utazzunk, és az egyik esetleg egy órával hamarabb ér oda, a másik meg olcsóbban / vagy bérlettel ingyen. A többi társaságnak is vannak bérleteik, turistajegy-csomagjaik különféle helyekre, amiről jó tudni. Ezeket majd a konkrét beszámolóknál említem, de nézzünk utána a neten. Akárhova mentem, vonattal vagy busszal, szinte mindenütt volt valamilyen kedvezményes napijegy, retúrjegy. Vagy lehet, hogy az adott régiónak van több mindenre érvényes jegye.

A Kansai régióban, Oszaka környékén pl. a Kintetsu vasútnak is vannak bérletei, amivel sokfelé eljuthatunk. Ajánlanak konkrét helyszínekre is kedvezményes – és kényelmes! – csomagokat, egy ilyet próbáltam is, amiben a retúr vonatjegy mellett benne volt a helyi buszra szóló jegy a látnivalóig, majd ott pedig a belépő, plusz további kedvezmények környékbeli fürdőkbe, boltokba. Ezek valamiért pl. az angol nyelvű oldalukon nem szerepelnek (úgyhogy).. Van például 3070-ért egynapos Koyasan-jegyük is, pedig oda amúgy a Nankai társaság vonala visz, de érvényes mindkettőre a jegy plusz a hegyen a buszra és egyéb kedvezmények. A Nankai retúrjegye (siklóvasúttal, busszal stb) 2880, express vonattal 3400, de ez csak Oszakából jó. További remek lehetőségünk még ide a Kansai Thru Pass.

A Kansai Thru Pass bérlet 2 vagy 3 napra érvényes, és a JR vonatokok kivételével a legtöbb privát vasútra, buszra és metróra is jó a Kiotó, Oszaka, Nara stb. környéken (aka Kansai régió). Előnye, hogy nem egymásutáni napokra szól, hanem külön használható 2-3 napon. Mágneskártya, amivel egyszerűen járhatunk át a metró, vasút kapuin, buszon is csak bedugjuk. A 2-napos 4000, a 3-napos 5200 yen (gyerekeknek fele), vagyis ezzel 1733-ból megúszhatunk egy teljes napi utazást, például a fenti vonat, felvonó, busz kombót a Koyasanra. De ha csak Kiotóban nézelődünk, ott is megérheti (egy menet busz 210, metró 230, hamar összegyűlik). Meg, mint mondtam, van ahova csak privát vonat jár, ha már egy órányira utazunk, jó eséllyel többe kerülne. A passszal emelett egy csomó múzeumba, boltba is jár kedvezmény, pl. a parasztházakhoz is -100 volt. Csak külföldiek vehetik, legyen nálunk az útlevelünk és készpénz. Gondolom, más régiókban is van hasonló bérlet. A lényeg: nézzünk utána.