Shigeru Umebayashi japán zeneszerző, az EX nevű, sikeres new-wave zenekar frontembere volt, majd a banda feloszlása után, 1985-ben kezdett filmzenékkel foglalkozni. Több tucat japán és kínai filmhez írt zenét, és elég sok Wong Kar-wai filmhez is ő komponálta a soundtracket, pl.: In the Mood for Love, 2046, My Blueberry Nights és a fenti The Grandmaster. Szintén ő szerezte a House of Flying Daggers, Fearless (Jet Li), Daisy (koreai film) és a True Legend zenéjét, amik nagyon jók. Nyugaton pl. a 2007-es, Hannibal Rising c. thrilleren dolgozott.
A filmzenén azúttal Nathaniel Mechaly (Taken, Colombiana) volt a társa, a nyitó és a záró szám, valamint a 7-8. track erejéig. Ezen kívül egy Ennio Morricone dallam is felbukkan a lemezen, amelyet nyilván a Once Upon a Time in America c. darab rejt. Az 5., Beijing Opera c. dalban tradícionális pekingi opera szólal meg, a 12-esben pedig Bellini: Norma c. operája. Mechaly egyébként új soundtracket komponált a film nemzetközi változatához, ami 15 perccel rövidebb is, és ezt mutatták be a Berlini Filmfesztiválon.
Anak ellenére, hogy Wong Kar Wai ezen filmjétől finoman szólva sem voltam elragadtatva, a filmzene szerintem rendkívül jól sikerült, Umebayashinak hála, akinek több, korábbi művét is szoktam hallgatni. Nagyon szép, és kitűnő a hangzása is, különösen a vonósok. Kellően változatos is, a lírai, epikus darabok mellett energikus, akciózenék is felbukkannak, a fent említetteken felül. Nekem leginkább a Main Theme jött be. Ajánlott.