Platinum Data (2013, Japán). Rendező: Keishi Otomo (Ryomaden, Rurouni Kenshin). Fsz: Kazunari Ninomiya (az Arashi fiúbanda sztárja, de láthattuk pl. a Gantzban is), Etsushi Toyokawa, Honami Suzuki, Anne Watanabe, Kiko Mizuhara, Katsuhisha Namase. A film Keigo Higashino regényéből készült, akinek sok más írásából is forgattak már izgalmas thrillereket, pl. Suspect X, Wings of the Kirin. A film remek zenéjét pedig, amiről már írtunk, Hiroyuki Sawano szerezte.
A 2017-ben játszó történet központjában egy DNS-kutató intézet áll, akik olyan mélységben tudnak mintákat elemezni, hogy még az ember személyiségét, külső ismertetőjegyeit is meghatározzák vele, így nagyban segítve a nyomozókat. Ennek hatására a teljes lakosságtól mintát vesznek, ám ez sokakban ellenérzést kelt, és a rendszer sem működik éppen ideálisan. Mindeközben több kutató is egy rejtélyes sorozatgyilkos áldozatává válik. A nyomozást egy „valódi”, vagyis régimódi detektív vezeti, akit nem győztek meg a modern technikai vívmányok.
Lassan indul a történet, és már épp majdnem fenn is akadtam a genetikai butaságokon, de végül inkább maga a klasszikus krimi rész került a középpontba. Érdekesek a karakterek, és főleg az eredeti író fondorlatossága teszi izgalmassá a filmet, de pl. a zene is nagyban hozzájárul a hangulathoz. Volt benne valami esetlenség, talán a színészek (és az áltudományos dráma) miatt, de szórakoztató volt, ajánlom.