Kiiroi zou (2013), japán dráma. Rendező: Ryuichi Hiroki. Fsz: Aoi Miyazaki, Osamu Mukai, Akira Emoto, Tatsuomi Hamada. A történet Kanako Nishi regényéből készült. Egy fiatal házaspár szerény, de nyugis életét mutatja be a film, ahogy egy eldugott falucskában tengődnek, és néha átjön a szomszéd is meg egy-két gyerek. Aztán egy nap egy ismeretlen feladójú levelet hoz a posta.
„Nagyon hosszú, dögunalmas film.” Ennyit írtam róla a vázlatba, és lassan kezdem elfelejteni a maradék mondandóm is. Pedig a rendező filmjeit (L’Amant, Raiou, It’s Only Talk, River) nagy érdeklődéssel szoktam megtekinteni, és tény, hogy ez is szép, artisztikus, elemezgethető, de szórakoztatónak nem mondanám. 58 perc után ott is hagytam, elmentem vacsorázni, és csak miután kipihentem a dolgot, ültem vissza, és jöttem rá, hogy még a felénél sem tartok (131 perces).
A film a vége felé lett kicsit érdekesebb, amikor végre kibontotta a férj a borítékot, és lassan kiderül, hogy mi történt a múltban. A színészek egyébként jók voltak, Aoi Miyazakit Acu hercegnőként láthattuk korábban, Osamu Mukai pedig a Paradise Kissből lehet ismerős. A történet se lenne rossz, a hosszú bevezetés nélkül, ami alatt nem lehet tudni, hogy vajon miről fog szólni, románc, szerető, a feleség elmebaja, szegénység, tragédia? Végül romantikus filmnek tűnik, és annak szép, csak egy 30-40 percet jó lett volna kivágni még belőle. Előzetes.