Kaptam egy könyvet az iBooks Store-ból, de papírverzióban ill. kindlere is elérhető. A szerző, Anthony Cummins főleg a japán harci taktikák, szamurájok és leginkább ninják történelmi dokumentumainak fordításával foglalkozik, hogy hű képet kapjunk a korról. A könyv nem túl olvasmányos, mivel eredeti – nehezen érthető – dokumentumok fordítása, de mégis egyvégtében átrágtam magam rajta, és úgy tűnik, hogy ez igazán a tuti információforrás a témában. Legendákról, mesékről volt már eleget szó, színes képekkel, hihetetlen sztorikkal teli könyvekből rengeteg van, és még a harcosok utódai sem fogják vissza magukat, ha arról van szó, hogy különleges, földöntúli képességekkel rendelkező szuperhősöknek mutassák be a nindzsákat.
Egyszóval nehéz olyan dokumentumot vagy egyebet találni, ami nem a füstbombában eltűnő, varázsverseket mantrázó mesehősökről szól. Ez ilyen. A fordítás tárgya több, „titkos” tekercs és írás, pl. amelyet a sok Hattori Hanzo néven futó klánfőnök egyike írt fiának, plusz későbbiek, és amik praktikus információkat, tanácsokat tartalmaznak az eszközök elkészítése, használata vagy a taktikázás terén. A fordítás, bár az eredetit nem láttam, nagyon alaposnak tűnik, rengeteg kiegészítéssel, utánajárással, és a legnagyobb erénye, hogy nem magyaráz bele semmit – ahol nem érthető valami, ott nem értjük. Nem is foglal állást sem a neccesebb, mágiás részeknél, hogy igazak-e, vagy hogy jószerencsét kívántak-e maguknak az útra vele a nindzsák, vagy tényleg teleportáltak is. :) Ellenben pontosan utánajártak a dátumoknak, történelmi háttérnek, a szóhasználatnak.
Mivel annak – és csak annak – szánták ezeket az ősi feljegyzéseket, akik egyébként is beleszülettek a témába, így igen hiányosak a magyarázatok, az illusztrációk alapján még egy kötéllétrát is nehézkes produkálni, inkább afféle katalógusa ez az akkori harci tudományaiknak. Hattori Hanzo I. azért már az elején le is szögezi, hogy a leírásokból egy árva szót sem szabad soha senkinek átadni, és inkább a lelkünk mélyén őrizzük a titkos tudást. Arra gondolom, nem számított, hogy én majd itt olvasgatom az iPademen. :) Illetve az igazat megvallva, ha erre nem is számított, de azért volt benne némi egészséges paranoia, ugyanis az útmutatók olyan fele-harmada esetében azt írta az adott téma mellé, hogy „itt nem részletezzük, szóbeli átadásra”. Meg, ahogy már említettem, a többi rész is eléggé elnagyolt.
A könyv főleg eszközök felsorolása, mire valók, pontos méretezésük, anyaguk, de az utókor számára már nem annyira érthető módon. Inkább annak szól ez, akinek magától értetődő, hogy egy kötéllétrával hogyan keljünk át a folyón, és a korabeli zárakat hogyan nyissuk ki. Nekem még az sem világos, hogy hova kell tekerni a zsanérra a selyemszálat, hogy ne nyikorogjon az ajtó, pedig ez pont érdekel. Különösen sokat szerepel a könyvben a különféle fáklyák felsorolása, de érdekes módon fegyverekről alig esik szó. Mégis nagyon érdekes ilyen intim és távoli módon belelátni egy – ill. több – valós, történelmi figura gondolataiba, elképzelni, ahogy a sötétben, ecsettel, átgondoltan papírra vetette ezeket a fontos ismereteket, amiket a kanapén elterülve epubban olvasok, csokis keksszel a számban..
Valamivel érthetőbbek a taktikai, kémkedési trükkökről szóló részek, ezek nagyrészt logikus, magától értetődő dolgok, és sokat merítettek Szun-ce (Sun Tsu) A háború művészete c. alapművéből. Érdekes az is, ahogy haladunk előre az időben (főleg az Edo korban, ahol egyre inkább béke van), egyre misztikusabbak a leírások. Az első írás, a Shinobi Hiden cirka 1560-ból származik, ez még praktikus, hogy hányszor-hányas háncsból tekerjünk tűzrevalót, aztán helyüket átveszik a lelkizős és misztikus szövegek, bár a legfurább rész a végén a 12. századból származik, vagy legalábbis egy akkori szerzőnek tulajdonítják. Ez (Yoshimori Hyakushu) 100 darab tanka formátumú vers, amely stratégiai tanácsokat tartalmaz, és feltehetőleg ez a legrégebbi írás a témában. Az eredeti, japán szövegét is elolvashatjuk, és némi magyarázatot. Akit a mutáns teknősökön túl is érdekel a téma, vagy történelmi oldalról, száraz, kiszínezetlen verzióban is kíváncsi rá, annak ajánlom a fentit, ill. a szerző többi, hasonló munkáját.