Mi mennyi

Útibeszámolóm végső, nagyobb darabja az árakról fog szólni, és a többségnek bizonyára unalmas is lenne végigolvasni a száraz adatokat, de talán van, akinek hasznos. Annó sok mindennek nem tudtam az árát, illetve, hogy mi kell majd és mennyi, de végül az elképzelt (és nem éppen szerény) költségkeretben maradtam. Japán drága, most szólok.

Tokió messze van, így odamenni sem olcsó, a repülőjegyek általában 175 ezertől a csillagos égig. Ma egy yen kb. 2.95 forint, csak szorozzunk minden hárommal, későbbi olvasók nézzenek utána, mi az árfolyam, és persze, a 2012 áprilisi adatok addigra már érvényüket veszthetik. (Ahol nem írok pénznemet, az yen.) A közlekedés Japánon belül szintén különösen drága tud lenni, főleg, ha nagyobb távolságokat utaznánk. Egy-egy vasút útvonal pontos árát megnézhetjük a menetrendben. Shinkansennel Tokióból Kiotóba retúr 26-27000 Yenbe kerül, vagyis már itt megéri egy JR Pass. A Japan Railwaysre szóló bérlet egy hétre 85.000 Forint (¥28,300), két hétre 135 ezer Ft.. Ha csak városon belül vagyunk, napijegyet (metró, busz, kombó), átlag napi ezer yen körül szerezhetünk.. Naritáról a városba is belekerül 2-3000 yenbe, mert nincs közel. Az egyes, rövidebb távok vonaton, metrón olyan 250 yen körül vannak per út, de ez igen változó. A google mapsben az útvonaltervező mutatja a metrójegyeket is. A Kyoto városi busz menetenként pl. ¥220, a napijegy 500, metróra 600. Itt taxiban is ültem, egy 2-3km-es út 800 volt, viszont Tokióban, úgy hallottam, nagyon drága. Ne felejtsük el, hogy sok kicsi sokra megy, az ember észrevétlen bedobálja az érmécskéket vagy lehúzgálja a mágneskártyát, de az ide-oda utazgatásból komoly ezrek folyhatnak el.

A szállás sem olcsó. A fapados hotelláncokban is 5-10 ezer yen lehet, és 15-20 ezerért is csak egy kis szűkös, korrekt hotelszobát kapunk, nem a Ritz Hotelt, az 50 ezertől indul. Az általam tapasztalt árakat a hotelekről szóló bejegyzésnél írtam is.

Még egy apróság, amiből sok költségünk származhat, a belépőjegyek, a szentélyeken kívül szinte mindenhol lehúzzák az embert, különösen az ismertebb turistalátványosságoknál. Van, ahol már a parkba is belépő kell, és a kastélyok többéségébe is csak 5-600 yenért juthatunk be, de a 300 yenes jegyárat is kedvelik, a világvégi vírágmezőn, megmászható szoborban és a Kiyomizudera templom erkélyére is kellett ennyi, cash. És akkor még ott van, hogy ezek a helyek jól körül vannak véve szuvenírboltokkal és sorsceltikkel, kívánságteljesítő táblácskákkal meg miniatűr dolgokkal, amiket még ránksóznak. A Fushimi Inari Shrine pl. ingyen van (sintó szentély), de miután két órát gyalogol az ember tízezer nagy, vörös kapu alatt, nem könnyű otthagyni a kis, tízcentis másolatokat 800-ért. A komolyabb attrakciók ára még drágább lehet, a Ghibli Múzeum 1000 yen, a nindzsák 700, a koncertjegyem 2000 volt.

Vásárlás. Nekem nem volt akkora poén, mivel Amerikában szinte minden olcsóbb, mint bárhol, de a magyar, 27% áfás árakhoz képest, gondolom, vonzóbbak. A választék is jóval nagyobb egyes területeken, pl. műszaki cikkek a Yodobashiban, végigpróbálni több tucat objektívet.., és a kiegészítőkből is rengeteg akad. Ez az üzlet férfiakra különösen veszélyes, és a termékkínálat jellege miatt az utazási költségek megsokszorozására is alkalmas. :) Ruhákból a szokásos márkákat láttam, a szokásos, nemzetközi árfolyamon, de érdemes azért helyi dolgokat is megvizsgálni, nekem különösen kedves a Uniqlo, ami a hazaiaknak legközelebb Párizsban van. Amikor kifogytam a pólókból, itt 1-2000 körül voltak. Aki magas, nagylábú vagy nagyseggű, az nem biztos, hogy mindenütt talál méretet. Last minute ajándékvásárlásra a Narita Airporton is szép a választék, de az árak már nem annyira. Egy tábla csokit kapunk 100-ért, de díszcsomagot inkább ezer felett, Gundam robot figurát meg mondjuk 3-6000 körül (nem a fentit, csak 20 centiset). Aki kardot akar venni drágán, az azt is megteheti, ez pl. közel 2 millió Ft, de cserébe elfogadnak bankkártyát (Kiotóban, a Nijo kastélynál).

Indulás előtt azt olvastam, egy étteremben olyan 3000-et fizetünk majd, de végül nem volt rá idő, hogy bárhol is leüljünk. A büfék, curry-árusok, pályaudvari étkezdék olcsóbbak, és gyorsétteremből sincs hiány. Nekem még erre sem volt időm, így banánon (darabja 100) és péksüteményen éltem. Utóbbit mindenütt találni, és finom, frissek vannak, 1-200 körül, meg a kisboltokban is van, édes, sós, töltött palacsinta, mikrózható sajtos hotdog stb. A legolcsóbb kis üveg víz 100, az automatás italok inkább 120 körül, lásd fotó. A kávé attól függ, hol. A shinkansenen a kocsiban felszolgálva 300 (és szerintem pocsék), a dobozosok is hasonló áron, és léteznek nemcsak hideg, hanem forró dobozos italok is, az jópofa. A kávézóláncokban szintén 200-400 körül. A Starbucks drágább, de olyan, mint bárhol, egy grande latte 420. Ahol filteres van, az nem olyan jó, de több szállodában is szerencsém volt a reggelinél rendes, gépi kávéval kezdeni a napot.

A Denny’sben a reggeli rántottás menü 580 volt, olasz étteremben pizza 1300, japán étteremben tonkatsu ebédméret 990, menü 2400, Bking menu 750, Mister Donut fánk 147, Krispy Kreme fánk talán 160, a fagyis fánk 380, a Mos Burgerben a Mos burger 350, kiskrumpl 170, egy joghurt 120 körül, mango lassi közértben 180, büfében 450, egy nagy kitkat 120, a korábban posztolt, sokdarabos doboz wasabis 1300. Étteremben szerintem fejenként egy 2000-3000 elmehet, egy gyors curryre a pultnál 500-1000. A ernyőkereskedelem is jól megy, nyilván akkor fog zuhogni, ha nem viszünk, ilyenkor felmegy az ára is, de sok helyen kapni, 4-500-ért alap darabot. 1 csomag rágó 100 yen.

És neked mennyibe került Japán? Aki mást tapasztalt, vagy hasonlót, írja bele a kommentba!