Jet Lit nem éppen drámai szerepeiről ismeri a nagyközönség, így nemcsak az meglepetés, hogy ebben a filmben sehol sem verekszik, és egyátalán semmi kungfusat vagy kardozósat nem csinál, hanem még jól is játszik, mint színész. Talán túl nehéz a koreográfiára figyelni, ütni-vágni és szerepet alakítani egyszerre, ezért nem volt eddig igazán ez utóbbi téren komolyan véve Jet, de most kitett magáért. S nemcsak színészként volt elismerésre méltó, hanem azért is, hogy elvállalt egy ilyen kis költségvetésű filmet, amelynek inkább a társadalmi üzenetét találta fontosnak. Az idén bemutatott Ocean Heaven egy halálos beteg apáról szól, aki megpróbál egymaga nevelt, felnőtt korú, autista gyereke jövőjéről gondoskodni. Ennek alapján jól sejtjük, hogy a film nem túl vidám, viszont nagyon szép, megható, komoly, túlzásoktól mentes, elgondolkoztató történet. Vagyis ajánlott megnézni.
Egyes amerikai statisztikák szerint minden 110. ember autistaként születik, ha ezt Kína népességére vetítjük, egy egész magyarországnyi beteget számlálhatunk. Dafu (Wen Zhang) egyikük, még talán a jobban funkcionálók közé is sorolható, okos, kommunikál, főz.. Apja, Xing Chang (Jet Li) egy akvárium-parkban dolgozik, ahol delfinműsorok is vannak, részint ez is indokolja a film címét. (A filmet a Qingdao Polar Ocean World-ben vették fel.) Dafu jó úszó, az állatokkal elég jól kijön, és mindig elkíséri apját. Lassan megismerjük a családi hátterüket, ismerőseiket, miközben Jet egyre kétségbeesettebben kutatja, hogyan és hol biztosíthatná fia jövőjét. Érdekesség, hogy egyik színész sem tudott úszni a film előtt, de meg kellett tanulniuk, ahogy komolyabban tanulmányozták az autizmust is, melyet Wen Zhang több, érintett szülő visszajelzése alapján hitelesen mutatott be.
További szereplők: Lunmei Kwai, Rui Chen, Mei Yong. Rendező: Xue Xiaolu. A pekingi film akadémián tanító, elsőfilmes rendezőnő saját, személyes tapasztalait is felhasználta a film készítésekor. Forgatókönyvíróként viszont már egyátalán nem számított kezdőnek: ő írta pl. Chen Kaige Together c. filmjét. Ettől függetlenül a történet nem nagyon vonzotta a pénzt, és csak akkor indult meg a project, amikor William Kong producer is beszállt, akinek a Herot és a Crouching Tigert is köszönhetjük. Innen aztán egyre nagyobb nevek jöttek, az operatőri székbe Christopher Doyle (Hero, 2046) került, a zenét pedig Joe Hisaishi (Spirited Away, Departures) írta. A film végén amúgy egy Jay Chou dalt is hallunk (Said Goodbye, az új lemezről). A másik betétdal pedig az Ocean Heaven, a filmben szereplő, tajvani Lun-mei Kwai előadásában. Trailer: