Néhány kivételtől eltekintve (pl. Come Drink With Me) nem szeretem a Shaw Brothers filmeket, fáraszt a humoruk (bénaságuk), az irreális, paródiaszerű harci jelenetek, hangeffektek, és a gagyi sztori. A Clan of the White Lotus 1980-ban készült, azért kezdtem el nézni, mert tetszetősnek találtam a restaurált verzió képminőségét, de nem telt el sok idő, hogy benyomtam a fast-forward meg skip gombokat. A rendező Lo Lieh, a koreográfus Lau Kar Leung volt, főszerepben Lo Lieh és Gordon Liu. Utóbbi érdekességképpen az előbbi karakterét alakítja a Kill Billben. Amerikában Fist of the White Lotus címmel futott a film.
Aki nem akar spoilereket, ne olvasson tovább. A film története rendkívül „eredeti” – bosszút kell állni a feleknek a rokonaikért, ehhez új stílusokat elsajátítani, majd megküzdeni. Ezt a szenzációsan izgalmas drámai vonalat az ismétlésekkel tették változatossá, így egy egész „fordulatos” filmet kapunk, ami tökéletesen beleférne 3 percbe. Harc, egyik fél győz, másik fél bosszút forral, harc, másik győz, bosszú, harc, bukás, edzés, harc, bukás, edzés, harc, bosszú, győzelem. Szerintem borzalmas. Ennél még a zs-kategóriában is bőven akadnak érdekesebb, szórakoztatóbb alkotások.
Aki SB filmről rosszat mer írni, azt majd jól leszólják az SB fanok. :D Már én is jártam így… :) Történetesen pár napja néztem meg az 8 Diagram Pole Fighter-t, de 100%-ban ugyanarra jutottam, mint te ennél a darabnál. Valahogy amennyire imádom a 60-as, 70-es évek japán alkotásait, ugyanannyira idegenek tőlem a korabeli HK produkciók…
meg is ijedtem a gyors komment láttán, de eddig megúsztuk :)
azért biztos vannak még jók köztük, meg fogok még nézni egy-két klasszikust.