A történet egyszerű, a fiú egy indonéziai, nemzetközi iskolában tanul, szüleivel kevés időt tölt, a nagyszülei pedig Pekingbe hívják látogatóba. A tanulásban nem igazán sikeres (kínai nyelvből rosszul álló) fiú harcművészetet tanul, és persze, nagy rajongója Jackienek. A szigorú nagyit eleinte nem is akarja látni, végül azért indul útra, mert közben kiderül, hogy a fővárosban forgat a sztár. Itt aztán mindenféle izgalmas kalandokon keresztül új embereket ismer meg, és bepillantást nyerhetünk a kínai filmstúdiók világába is, meg felbukkan a filmben még több filmsztár is.
A film élvezetéhez hozzátartozik, hogy már az elején el kell fogadnunk, hogy rettentő demagóg lesz, bár a benne foglalt üzenetek létjogosultságán csak részben lehet vitatkozni, a végén a prezentáció kellően szájbarágós. Miről van szó? Tiszteljük őseinket – nagyszülők mellett ebbe beleértendő a kínai nép is -, tanuljunk rendesen, és kövessük az álmainkat (meg legyünk jószívűek, találékonyak, kitartóak stb., de ez minden pozitív hősnél alap). Ettől függetlenül kedves, szórakoztató film, amiben a Jackie-s filmforgatások jeleneteiben pazar verekedések is láthatók, meg azon túl is akad benne akció, humor. Érdekes párhuzam, hogy maga a srác története is emlékeztet a tipikus Jackie-klasszikusok sztorivezetésére, talán nem véletlenül. Így az alaphelyzet egy bosszúvágy (az iskolatársak bántásaival szemben, a mestert nem ölték meg:), aztán kitartó küzdelem és kutatás a mester után, van kolostornál vízhordás-jelenet is, meg a hidegben kiülés a ház elé várakozni és hasonló, az elhivatottságot jelképező szituációk, bár nagy, végső leszámolást nem látunk, csak happyendet.