Jodhaa-Akbar (2008) indiai film, idén februárban mutatták be. A producer-rendező Ashutosh Gowariker, akit a Lagaanért Oscarra jelöltek 2001-ben. Főszereplők Hrithik Roshan, Aishwarya Rai Bachchan, Abir Abrar. Zeneszerző A. R. Rahman. A film egy romantikus történet a muszlim Mughal uralkodó Akbar és hindu hercegnő felesége (Jodhabai) között, valós események alapján. Komoly történelmi kutatást végeztek a 16. századi történet felelevenítéséhez, bár a nagyja fikcionális. Kellékek, díszletek terén sem aprózták el, a filmben 100 ló, 80 elefánt, 55 teve és 400 kg. arany látható.
Hát, hiába a sok csicsás díszlet, így John Woo Red Cliffjének másnapján elég gagyinak hat az indiai film statisztaserege által mímelt csatajelenet. Eleinte a színészi játék sem győzött meg, és a sztori sem ragad magával. Az éneklős részeket már előre terveztem átpörgetni, reméltem, jó hosszúak lesznek, hogy minél többet lespóroljak a három órás filmből. A kardvívó jelenetek is olyan esetlenek, hogy komolyan visszasítom Kelly Chen párbajait. A két főszereplő megjelenésével aztán javul a film, de a sztori továbbra is zavaros, a politikai történések, vezérek vitái, csaták, melléktörténetek nem nagyon viszik előre a filmet. A végén még a zenés betétek voltak a felüdülés :) A film a közepétől kezd érdekesebbé válni, a kulturális különbségek és a királyi pár közti kapcsolat bemutatásával, aztán egyre izgalmasabb fordulatokkal ér kiszámítható véget.
Szerintem nagyon is bámulatos a film, én már 4x láttam. Lenyűgöző, pompás díszletekkel, a férfi főszereplő érzékeny és magával ragadó színészi játékával, kivételesen jó és dúdolható dallamokkal. A sztori egyáltalán nem zavaros, csak az idegen hangzású nevek miatt kicsit jobban oda kell figyelni. Magasan túlszárnyalta az elvárásaimat. Szerintem, aki szereti az indiai filmeket, nagyon is kedvét leli benne. Akinek fontosabb a mészárlás, az nézzen mást.