Mamoru Oshii-ritkaságok után kutatva bukkantam erre, az általa felügyelt dokumentumfilmre, ami egy Tokióról készült 20 perces légifelvétel. Annál azonban több, kicsit szürreális, scifi-re hajtó effektek vannak benne, szkennelés-jelleggel rázoomolnak dolgokra, óriási távolságokból, miközben célkeresztet rajzol a kép, és a helikopteren függő, profi kamera forgását gépi hangeffekt kiséri (bzzz bzzz). Szerintem felesleges volt így elbolondítani a dolgot, de talán pont ez az értelme, a helyi közönségnek biztos bejön az ilyen cyber-menőzés. A film ugyanis egy promó DVD, amelyet a Roppongi Hills épületkomplexumban mutatnak be. Bár a kamerát nem láthatjuk, a film technikai megoldása érdekes lehet sokaknak, meredek mutatványokat láthatunk sziklaszilárd képmozgásokkal, mintha csak a google earthöt forgatnánk egérrel, úgy siklik a nézőpont a táj fölött. A hangulat elég bizarr, monumentális, nekem egy kicsit még ijesztő is, főleg a drámai zene miatt, ami néhol régi NFS-be illő technoba vált. Ami talán igazán egyedivé, értékessé teszi a sokféle útifilm és Tokió-bemutató közt a felvételt, hogy nagyon jól átjön belőle a várós gigászi mérete. Nemcsak a távolságokat, a magasságot is beleértve, azt, hogy kisebb csoportok helyett szinte mindenütt el vannak szórva a felhőkarcolók, és amit alattuk sok pici háznak látunk, azok, amik 100 helyett csak 20 emeletesek. DVD-n is megjelent.
