Té: Naraba…

01 – Onore ga Bun wo Shirite Oyabazaru Toki ha Sumiyaka ni Yamuru wo "Chi" to Iu beshi
02 – Shisou to ha Wareware no Erabu Mono wo Misezu, Konomu Mono wo "Mi"seru
03 – Fuanna no ha Kotogara ni de ha naku, Sore ni Kansuru Hito no "Kanga"e ni de Aru
04 – Yoku ha Subete no Kotoba wo Hanasi, Subete no Yaku wo Enji, Muyokusha sura "En"zuru
05 – Taikutsuna Gensaku no Kokkeisa wo Chokushisaseru Mohou dake ga Shin no "Mohou" de Aru
06 – Ankokujuu de no Souzouryoku ha Akarui Hikari yori mo Takumashiku Hataraku no wo "Tsune" to Suru
07 – Chinmokujuu no Hyoujou ni koso, Kotobaerabi ni Masaru Hontou no Yuuben ga "Sonzai" suru
08 – Ikari ha Orokana Mono wo Koroshi, Netami ha Bakamono no Seimei wo "Shunkan" goto Sainamu
09 – Wareware ha Kibou ni Shitagatte Yakusoku wo Shi, Kyoufu ni Kararete Yakusoku wo "Ha"tasu
10 – Hito ga Kuusou de Kaku Sekai yori mo, Hito ga Ikiru Genjitsu ha "Haru"kani Monobukai

A Té (テ) nevű, japán post-rock zenekarról semmit nem tudtam, de nagyon megtetszettek a számcímeik. Vajon a rekordok könyvében is indulhatna? A lemez és a dalok címe ugyanis egyenként legalább tíz szavas… A 2005-ös "Naraba, imi kara kaihou sareta hibiki ha "oto" no sekai no shinen wo kataru" c. korongjukat angolul "If that is what is being thought, liberated sound talks the depth of "musical" world"-nak lehet fordítani, és a Zankyo Recordnál jelent meg. Nagyon kellemes, instrumentális zenét játszanak, alternatív, post-rockos jelleggel, a megszokottnál lendületesebb ritmusban. A bandát négy stúdiózenész alkotja, Kono, Masa, Hiro és Tachibana. Legutóbbi, második albumuk 2007-ben jelent meg, hasonló, csíkos, de pink borítóval és hosszú címmel. A hosszú dalcímek ellenére nem könnyű rákeresni egy kétbetűs zenekarra, de végül megtaláltam a honlapjukat is: http://tee.daa.jp/ , sőt, myspace is van:

http://www.myspace.com/tejapanese

A fenti tehát a debütáló lemezük, amelyről négy számot hallgathatunk meg az iménti linken. Az album első dalainak egyszerűsége után egyre komplexebb lesz, és a közepe tájt előkerülnek a torz gitárok, basszusok, a súlyosabb hangulatok. A dalok is hosszabbak, egyre több a kisérletezés, az utolsó előtti (címet inkább nem írom le újra:) szám már egész elborult, aztán megnyugszik. A keményebb hangzásokkal együtt is idilli, atmoszférikus lemez, változatos, igényes zene. Kicsit talán az Explosions In The Sky-jal rokon. Csak ajánlani tudom. Videók (live):

http://www.youtube.com/watch?v=imXCFvclMj0&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=gSRQ4XPViSU
http://www.youtube.com/watch?v=IlO5yVFqd8w&feature=related