Egy antikváriumban kaptam fel tavaly ezt a kis könyvecskét, könnyű, vékony és olcsó volt. Azt írják, japán őstörténeti feljegyzések és regék olvasmányos gyűjteménye. Ebből sajnos az utóbbi jelző nem áll. 1999-es kiadás, semmit nem találtam róla a neten, még további, előjegyezhető, antikvár példányt sem, úgyhogy nem lehetett valami nagy példányszámú megjelenés. A téma mindenesetre érdekes. Japánból Kevey István és Ichikawa Miyoko fordították. Az ország és isteneik születéséről szóló, rövid – és nem igazán izgalmas – történetek vannak benne, pl., hogy először valami katyvaszból szétválasztották a levegőt (eget) és a földet, aztán vmi isten és neje nekiállták gyúrni a sarat, majd csináltak rá tengereket és földeket, egy dárdával vagy valamivel kavarták, és a végén lecsöppenő sárból sziget lett (Japán, gondolom), aztán lejöttek még szigeteket szülni meg mindenfélét. Az ilyen témában megszokottaknál is értelmetlenebbnek tűnő, cseppet sem olvasmányos sztorik kicsit lehangoltak, ennél még a Fehérlófia is jobb.. De ennek azt hiszem, leginkább a fogalmazás az oka, olyan a szöveg, mint valami gyenge, gépies nyersfordítás.
Érdekes, hogy pont most említed: én a napokban vettem meg a Móra kiadó Japán regék és mondák c. gyűjteményét. Ezt elég szépen fordították (Bazsó Dénes neve mondjuk nekem nem mond semmit, de ez nem biztos, hogy jelent valamit), teljesen jól átjön a meséken a japán szellemiség. Előszó és lektorálás: Dr. Ferenczy László. 470 A/5-ös oldal, amiből kb. 70 a kulturális áttekintés az elején. Nem haiku jellegűek, és/de többnyire ehhez hasonlóan végződnek:
„De miért a szakácsot választotta ki Ban arra, hogy beszéljen? Bárki mást kiválaszthatott volna. Semmi kétség, bizonyára megvolt rá a jó oka.” :)
Még nem értem végig rajta, de szerintem megérte a pénzt.
Biztos jó, ma már nagyon sok japános könyv jelenik meg.
nekem ez eléggé úgy hangzik mint a Kojiki egy tömörített (?) fordítása, és az, hát az tényleg ilyenekkel van tele, olvashatatlan, a 7-8.században íródott, szóval nem a fordítók lesznek a ludasak. a legrégebbi japán könyvnek van kikiáltva, szal már csak ezért is fontos, meg hát ugye a fő-fő teremtésmítoszok amik egy része a mai napig a köztudat része pl. Amaterasu, Izanagi-Izanami, vannak benne. érdekes élmény volt anno vizsgázni belőle és az általad említett épületességek mellett pl. háztetőn bedobott fordítva megnyúzott (az amúgy milyen?!) lovakról vakerni a tanárnő-samának :)