Infernal Affairs (trilogy) OST


(read it in English here)

A Szigorúan Piszkos Ügyek trilógia mindhárom soundtrackjét Chan Kwong-Wing (aka Comfort Chan) írta, aki 1967-ben született Hongkongban. Számtalan film zenéje fűződik a nevéhez, termékeny szerző, egyéni stílusa pedig könnyen felismerhető. Művei közt nagyon sok felejthetetlen album van, több nagy kedvencem is, ezért számomra Chan neve már garanciát jelent. Sokszor nevezték különféle díjakra, a HKFA legjobb zeneszerzőnek járó díját a Storm Ridersért kapta meg 1998-ban. Fontosabb filmzenéi:

– Young And Dangerous V.
– Storm Riders
(Viharlovasok)
– A Man Called Hero (A bosszú harcos)
– Naked Weapon (Meztelen fegyver)
– Infernal Affairs I-II-III. (Szigorúan Piszkos Ügyek)
– Initial D,
– S.P.L.
(SPL A bosszúhadjárat)
– Confessions of Pain
– Flash Point.

Sajnos a két Donnie Yen-film (SPL, FP) zenéje nem jelent meg, pedig nagyon jók. Következő munkája a Magazine Gap Road lesz. Az Infernal Affairs soundtrackjei külön-külön is megjelentek, de trilógiaként is kapható a 47 dal együtt. A Hong Kong Film Awards-ra egyébként jelölték mindhárom filmzenét, de csak a legjobb dalnak járó díjat kapta meg a II. rész a Beyond zenekar által előadott betétdalért. Pedig maguk a filmek rengeteg elismerést begyűjtöttek (és a díjak mellett elismerésnek vehetjük a Tégla c. remake elkészültét is…). A soundtrackek még a filmekkel egyidőben, 2002-2003-ban jelentek meg, de azóta sem untam rájuk.

A Szigorúan Piszkos Ügyeket minden szempontból tökéletes filmnek tartom, így sajnos nem mondhatom, hogy a zene vitte volna el, bármennyire is sokat adott hozzá. A játék, a rendezés, a zseniális sztori mellett azonban kétségtelen, hogy a film hangulata, stílusa központi szerepet játszott, és ebben a képi világ mellett óriási része volt a remek zenének is. Nagyban hozzájárult a film sötét, szomorú, drámai, akciódús, hűvös, elegáns, „cool” megjelenéséhez.

Érdekes véletlen, hogy a filmek történetének időbelisége megegyezik a filmzenék tetszési sorrendjével nálam: 2-1-3. Bár az 1-2. rész zenéje közt nagyon nehezen tudnék dönteni, a harmadikra 7, előbbiekre 10 pontot adnék, és örök kedvenceim közt vannak. A 2. rész zenéje talán azért került előrébb egy hajszálnyival, mert az elsőt tényleg unásig hallgattam annó, és mert ebben van három magyar dal is, amire igazán büszkék lehetünk.*

Az első filmet és a zenéjét sokan kommersznek nevezik, amit el is fogadnék, ha lenne a szónak pozitív jelentésű változata. Menő? Tényleg olyan, mint egy jó reklám, szép, modern és rendkívül hatásos. Különösen az egyedi hangszíneket, a különféle stílusok izléses ötvözését szeretem benne. Klasszikus zenei elemek, szimfónikus zenekar, énekhang, tipikus filmzene-hangzások keverednek modern ritmusokkal, dobbal, keleties dallamokkal, hangszerekkel. Egyik kedvencem az 5. szám, amelyben visszafogott, rockos riffre egy akusztikus gitár játszik szólót, miközben a vonósok kisérik. A különböző akusztikus hangszerek egyébként is jellemzőek a lemezen, de ugyanúgy találunk benne modern, elektronikus zenei elemeket is.

A film borús, sejtelmes és drámai hangulata anélkül vonul végig az albumon, hogy túlzónak, hatásvadásznak tűnne. A lírai dalok szépek, fájdalmasak, mégis van bennük valami megnyugtató. Comfort Chan zenéje mellett több dal szerepel még az első filmben. Az egyik jellegzetes szám, ami mindhárom filmben felbukkan, az a dal (Lost Time), amelyet a hifiboltos jelenetben hallgatnak. Ezt Tsai Chin, a 70-es évektől népszerű, tajvani folk- és popénekesnő énekli, és csak a 3-lemezes kiadáson van rajta.  A film végén megszólaló betétdalt Ronald Ng szerezte, és a főszereplők, Andy Lau és Tony Leung adják elő (akik nemcsak színészek, hanem popsztárok is HK-ban). Ez sincs rajta a lemezen, de a filmhez készült klipben meghallgathatjuk:
http://www.youtube.com/watch?v=lNUSpfr7Y7M

A második filmzene sokmindenben követi az elsőt, és minőségében is méltó hozzá. Abban különbözik talán, hogy valamivel drámaibb, és a hangzását uralják a kórusos részek, amelyeket nagy meglepetésünkre magyar nyelven élvezhetünk. A 18 dalt tartalmazó CD a Beyond számával kezdődik, maga a score pedig ezután jön, egyből egy magyar kórussal. A dal címe 1991.

A magyar szöveg ezután a 15. dalban tér vissza, hasonló dallammal, de más hangulattal. Míg az első szám afféle nyitány volt, a vége felé már jóval szomorúbb. Sajnos a szöveget nagyon nehéz érteni (pedig, ugye, magyarul van). Visszatérve az elejére, a harmadik dalban ismét egy gyors flamenko gitárt hallunk, és utána is egy dinamikus, akciódús dal jön, amiben aztán tényleg minden van. Szintetizátor-loop, rockgitár-riff, akusztikus gitár szóló, vonósok, fúvósok, dobritmus egyvelegéből áll össze a különleges élmény. Utána nyugodtabb, zongorával kísért hegedűszóló jön, majd további változatosság. A Cry c. dalban az énekhangé (ária: Tan Han-jin) a szerep, majd zenekari számok következnek. Aztán egy klasszikus-jellegű, akusztikus gitárdarab, majd egy rövid zongoraszám.

Végül egy sejtelmes hangulatú, dobos, hegedűs, négy perces átvezetés után térünk vissza a kórushoz. Forgive & Forget című, szomorú dalukat egy keleties hangzású, egy perces szám követi. Utána pedig a Black Hawk c. szám jön, amelyben a korábban említett, modern elemek mindenféle műfaji határt áthágó, pörgős beindulását egy – eleinte – nyugodtabb, szimfónikus rész követi, majd szelíd zongora dallam vezet át a magyar kórus énekéhez**. Mindez egyetlen, 6-perces dalon belül. A HK visszacsatolásának évszámát viselő, 1997 című számmal ér véget a lemez. A filmhez készült klip:
http://www.youtube.com/watch?v=48jqdsMNrGM

A harmadik lemezről már nem tudok sokat mondani, bár ez is kellemes, de leginkább a korábbiak utánzata. Az első lemez dallamait néhol egész egyértelműen veszi át, ami talán abból is következhet, hogy maga a történet is annak a résznek a folytatása. Különösebb nyomot nem hagyott bennem. A betétdalt (Road To Inferno) Andy Lau, Jacky Chan és Marco Wan szerezték, és Hacken Lee adja elő. Klip:
http://www.youtube.com/watch?v=RI9Wu6Ltd7s

*a „magyar” dalok feliratai:
Zene: Chan Kwong Wing
Szöveg: Gombai Gábor
Kórus: Hungarian Choir
Zenekar: Nicolaus Esterhazy
Vezényel: Kovács László
Bambuszfurulya: Tam Po Shek

**a dalszöveg a cd-ről:
Sötét héja ül a házamon amióta elmentél
Hess el héja, hess a házamról, amíg lehet repdessél
Szállj el a magasba, szállj el a pokolba, hozd el, akit elvettél
Sötét héja, vígy engem oda, ahonnan jön bánatunk
Vigyél engem el az emberhez, kivel összetartozunk

A bejegyzés kategóriája: KÍNAI, ZENE
Kiemelt szavak: .
Közvetlen link.

Eddig 5 hozzászólás érkezett

  1. 72212 szerint:

    jah, enyhe pofánbaszás volt anno filmnézés közben, amikor megszólalt a magyar szöveg: jól hallunk, nem hallunk jól;P?

  2. asiafan szerint:

    nekem időbe telt, mire gyanút fogtam a film közben, annyira nem jöttek ki a szavak elsőre, aztán meg nem hittem el :)

  3. 72212 szerint:

    jobban belegondolva a harmadik résznél volt az a bizonyos döbbenet

  4. shii_chan szerint:

    Annak idején az ost-t az első rész megnézése után szereztem meg, nagyon megtetszett tsai chin említett dala. Aztán, ahogy hallgattam tovább.., egy egész pihent pillanatomban el kezdtem röhögni hogy olyan , mintha azt énekelné, hogy ‘sötét héja ül a házamon, amióta elmentél’. áá mondom biztos nem. Miután megnéztem a szám címét láttam, hogy black hawk.. hmm. A film második részét csak ezután láttam.. sosem felejtem el azt a furcsa érzést; ázsiai emberek, és magyarul hallom a háttérzenét..

  5. asiafan szerint:

    a 2. sort is érted? leírhatnád a szöveget :)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük