Tajvani eső
Ilyen, amikor a levegőben álló víz elengedi magát.
 

Ilyen, amikor a levegőben álló víz elengedi magát.
 
Azt hittem, 911 óta az amerikaiak a nagy parások, de Japánból még kijutni sem volt könnyű.. Éjjel érkeztünk Tajpejbe., olyan 3.5h az út, és 30-40p a reptértől a taxi (1200ntd). Bezzeg ide semmi cécó, a belépő papíron alig van kérdés, a határőr is csak bescannelt, welcome. Betegszűrő hőkamera mindkét határon volt, úgyhogy maláriásan ne jöjjünk. A pára egyből megcsapott, az emberek apróbbak, minden szakadtabb egy kicsit, és nyirkos. A hotelen kb. sírva fakadtam, pedig szép volt, csak nem járatták a klímát, s még a párna is vizesnek tűmt. Aztán egy nap alatt megszoktam, hogy hal vagyok. Maga Tajpej, ill. a belváros kicsit Budapestre emlékeztetett, régi, szép, de poros, kaotikus, Tokió után sokkoló volt az egész. A hotel nem, de a közlekedés olcsóbb, egy metrójegy 20 NTD, két napra a turistajegy 310, az buszra, vonatra is jó a városban, ill. el lehet menni vele a közeli hegyekig is (Yangminshan park), ha valakinek van kedve, ideje egy órát buszozni (nekem nincs). Észak fele pedig a metró majdnem a tengerpartig kivisz. A mágneskártyás belépő olyan, mint a japán, praktikus, beenged, majd kifele lehúzza az árat, ha nem bérletes. Vannák fare adjustment automaták, kifele is lehet ráfizetni jegyre, kártyára, ha nem volt elég, s csak felugrottunk.
 
那些年,我們一起追的女孩, Lit: In those years, the girl we all went after, magyarul tán Te vagy a szemem világa (?). 2011-es, tajvani, romantikus film. Giddens Ko félig önéletrajzi regényén alapszik, és ő maga is rendezte a filmet. Giddens népszerű szerző, már vagy 60 könyve megjelent, a The Killer Who Never Kills c. film is az egyik művéből készült. Főszereplők: Ko Chen-tung, Michelle Chen. A film a 13. Tajpeji Filmfesztiválon debütált tavaly nyáron, és megnyerte a nézők díját, majd a mozikban, Ázsiaszerte jól szerepelt. A főszereplő színész, Ko Chen-tung egy Best Newcomer díjat is nyert vele a Golden Horse Awardson, ahol négy nevezést is begyűjtött az akkora már igen népszerű film.
Így aztán, nagy várakozással ültem le megnézni, már csak azért is, mert tajvani ismerősök is ajánlották, és persze, kicsit csalódtam. Bár a téma - iskolás tinédzserek románca és a sulibéli kalandjai - már magában is olyan, amiből ritkán sikerül fajsúlyos alkotást kihozni. Azt hiszem, sokkal többet jelentenek a filmben látható jelenetek annak, aki ott nőtt fel. Ennek ellenére megható, kedves, szórakoztató film, a maga nemében kimondottan jó is, nekem inkább a kommersz, hollywoodi jellege nem jött be annyira, de másnak lehet, hogy tetszeni fog. Trailer.
 
Mindent az olvasókért! A blog kedvéért kipróbáltam a mentolos-csokis Pockyt. :) Nem olyan jó, vagy csak mostanában sok jobbat ettem ilyesmiből, nagyon mű íze volt. Egyébként már nem is vagyok oda érte túlzottan. A másikat egy tajvani ismerős hozta, így muszáj volt megkóstolnom, és annak ellenére, hogy nem szeretem az ananászt, már ötöt megettem. Elég porlós, belül ragacsos, fullasztó, erős illatú, és valódi ananászt tartalmaz. Ez a sütifajta ott elég gyakori lehet, mert emlékszem, hogy tavaly nyáron is valami hasonlót ettem, ami onnan volt, csak az zöldteás-árpás, ez meg síma liszt-alapú. De amitől igazán jó, az a szép doboza. :)
 
A legtöbbet olyan egy éve hallgattam Jay Chou: The Era albumát, nemrég döbbentem rá csak, mennyire, amikor kipróbáltam egy programot, ami statisztikát csinál az itunesomból évekre visszamenőleg, és majdnem az összes, legtöbbet hallgatott, toplistás elem egy-egy dal volt Jay fenti lemezéről (a többi meg amúgy Slipknot, ami elég érdekes egy párosítás). :) Ráadásul nem tudok ráunni, ennek ellenére nagyon megörültem, amikor felbukkant az új anyag, az Exclamation Mark (驚嘆號), azaz Felkiáltójel. Egy spéci napon, 2011/11/11-én, jelent meg Tajvanon, és ez Jay 11. albuma. Bónusz DVD-vel együtt adják, amelyen két dal (驚嘆號 - Exclamation Mark és 迷魂曲 - Enchanting Melody) videóklipje van, a CD-n pedig - nyilván - 11 szám szerepel. A címadó klip cgi-vel teli, futurisztikus akciómozi, melyet Jay rendezett, és egy sportautót vezet bene. Számítógépes játék reklámjának menő lenne, videóklipnek szerintem ciki. A másik már jobban néz ki, de az meg kissé az Inception-re hajaz. Inkább hallgatom a zenét..
 
2010-es, kínai-tajvani, harcművészeti komédia. Rendezte Kevin Chu. Fsz: Xiao Shen Yang, Kelly Lin, Banny Chen, Zhao Benshan. Felejtős film, két nap után bele kellett néznem újra, hogy egyátalán bármi eszembejusson. Van egy balfék srác, aki csak ősi, harcos képregényeket olvas, de aztán a valóságban is kungfuhőssé kell lennie. Tetszik neki egy csaj, aki egy elszökött hercegnő, és mindenféle viccesnek szánt helyzetbe keverednek. A régi időkben játszódó filmbe extra humorként modern dolgokat is belekevertek (képregényeket, tévéreklámot), de ez sem dobott rajta sokat, lehet, hogy nem értem a kínai humort, vagy legalábbis az ilyesmi túlontúl primitív a számomra. A sztori nulla, a színészek bénák, az akció unalmas volt. Trailer.
 
Ang Lee filmjeiben még egyszer sem csalódtam, így most is úgy ültem le megnézni az Étel, ital, férfi, nő c. művét, hogy garantált élményt vártam, és kaptam. Mindezt hatásvadász jelenetek, fordulatok, drámai aláfestőzene és egyéb trükkök nélkül, egy egyszerű, hétköznapi történet realista és mégis nagyon szívhezszóló bemutatásával. Ez az 1994-es, tajvani-amerikai filmje egy idősödő, özvegy szakács, és három felnőtt, eltérő temperamentumú lánya életét mutatja be, és mint sok más műve, ez is részben a régi és az új, az öregek és a fiatalok életmódjának különbözőségével is foglalkozik, vígjátéki elemekkel tűzdelve. A filmet BAFTA, Golden Globe és Oscar-díjra is jelölték.
Főszereplők: Sihung Lung, Yu-wen Wang, Chien-lien Wu, Kuei-mei Yang. A színészek többsége ismerős lehet a rendező korábbi The Wedding Banquet c. filmjéből.
 
Ci Ling (2009) tajvani kalandfilm. Rendezte: Chu Yin-Ping. Főszereplők: Jay Chou, Lin Chi-ling, Eric Tsang. Akció: Ching Siu-tung.
Kincsvadászok vannak benne, amolyan Indiana Jones-féleség. Tudtam, hogy nem jó film, de végül szórakoztató volt, mert épp valami ilyen egyszerűre vágytam. A Múmia 3-nál pl. jobb. Az akciórészek néha jól néztek ki. A film hatalmas bukta volt anyagilag is, túl sokat költöttek rá, és nem jött vissza. Úgyhogy aki az ázsiai filmek világában kincset szeretne találni, azt nem itt ásták el. :)
http://www.youtube.com/watch?v=l_At5enQ6q8