Keleti Szél <ázsiakult>

Hoshi o Ou Kodomo (2011), japán anime, rendezte-írta Makoto Shinkai (5 Centimeters per Second, The Place Promised in Our Early Days). A film több, mint kétórás, a leghosszabb animációs filmnek készült, május 7-én mutatták be Japánban. Fő témája a búcsú, emellett van benne kaland, dráma, akció és románc is. Vizuálisan igen szép a film, de a kedves képek ellenére a mondanivalója elég komoly, nekem tetszett, a végére azért üt is. Ajánlom.

A főhős Asuna, egy iskolás lány, aki magányosan tengeti napjait, egy különleges kismacskát tudva barátul, miközben anyja nővérként éjjel-nappal dolgozik. Apjától, aki már nem él, egy különös kristályt kapott emlékbe, amelynek segítségével titokzatos zenét fog be egy nap valami tákolt rádiószerűvel. Talpraesett lány, jó tanuló, és saját magát is kénytelen így, egyedül ellátni, de persze, ebben azért van valami szomorú. Egy nap hazafelé egy furcsa, hatalmas szörny támadja meg, és egy legalább olyan furcsa fiú megmenti. Egy ismeretlen helyről érkezett, a csillagokat bámulja, de nem űrhajós, otthona épp az ellenkező irányban van. De még mielőtt megismerkedhetnének igazán, a fiú is eltűnik, Asuna pedig útrakel, hogy megtalálja. (Előzetes..)

Huabi (2011) kínai-hongkongi fantasy. Rendezte: Gordon Chan. Eleinte a rendező és a sztori forrásának azonossága miatt a Painted Skin folytatásának titulálták a filmet, de nem kapcsolódik hozzá. Szintén Pu Songling - Liaozhai furcsa történetei (Strange Stories of a Chinese Studio) c. szellemsztori-gyűjteményéből származik a történet (akárcsak A Chinese Ghost Story filmeké). Fényképezte: Mark Lee, zene: Fujiwara Ikuro. A film mandarin nyelvű. Főszereplők: Deng Chao, Sun Li, Collin Chou, Zheng Shuang, Eric Tsang, Andy On, Yan Ni. Idén ősszel mutatták be, a közönség reakciója elég vegyes lehet, mert nekem pl. nagyon tetszett a film (8/10), de az imdb-n csak 5.7 pontos. Témájából fakadóan sok CGI-t is tartalmaz.

Paradaisu Kisu (Japán, 2011). Ai Yazawa mangasorozata 1999-ben indult (ő írta egyébként a Nanát is), majd 12-részes anime készült belőle, és végül ez a mozifilm idén, melyet júniusban mutattak be. Rendező: Takehiko Shinjo. Főszereplők: Keiko Kitagawa, Osamu Mukai, Yusuke Yamamoto. A film 3-4 millió dollárba került, 116 perces.

Tegnap egy éve, hogy a Torontói Filmfesztiválon debütált Guy Moshe filmje, azóta sok más fesztivált is megjárt, talán nem túl nagy visszhanggal, és októberben már jön a DVD. A film először nem is japános neve, hanem a benne szereplő, új Juno Reactor dal (Putting on the Blitz) miatt került a látómezőmbe, az már csak később adódott hozzá, hogy egyik főszereplője Gackt, a neves jpop sztár, aki színésznek sem utolsó (és nemrég hazánkban is koncertezett). Főszereplők: Josh Hartnett, Demi Moore, Woody Harrelson, Ron Perlman, Kevin McKidd, Gackt Camui. Narrátor: Mike Patton.

Kari-gurashi no Arietti (2010), japán anime, írta Hayao Miyazaki, rendezte Hiromasa Yonebayashi. Zene: Cécile Corbel. A film Mary Norton: The Borrowers c. könyve alapján készült. Egy évet kellett várni a soron következő, Ghibli remekmű megjelenésére, már ami a japán mozikból a blurayig vezető utat illeti, de megérte. Hiromasa Yonebayashi 38 éves, animátorként dolgozott a Ghibli Stúdiónál már a Princess Mononoke óta, szinte minden jelentősebb műnél. Ez az első rendzése, és egyúttal ő a stúdió legfiatalabb rendezője is. Az Arietty (ez a nyugati filmcím) a Ponyonál felnőttesebb mű, de annyira nem komoly, mint a Spirited Away (Chihiro Szellemországban), inkább a Totoro környékére pozícionálnám.

Aka "A Chinese Ghost Story" (倩女幽魂, 2011), az azonos című, 1987-es, Tsui Hark rendezte klasszikus remake-je, bár a rendező, Wilson Yip szerint nem az, mivel a sztorin változtattak. A film kínai-hongkongi, a nyelve elvileg mandarin. Főszereplők: Louis Koo, Liu Yifei, Yu Shaoqun, Kara Hui, Louis Fan. Zene: Ronald Ng.

Wow. Végig a képernyő elé szögezett a film, s bár nem láttam az eredetit (üssetek!), biztos vagyok benne, hogy ez tetszett volna jobban, noha az is valószínű, hogy akik azt szerették, fordítva fogják érezni, már csak a megszokás kedvéért is. Nekem jobban bejön egy igényes, a történethez illő digitális effekt, mint papírmasék vagy rángatott színes lepedők... Ez pont olyan film, ahol ennek helye van, és szerintem jól is oldották meg. A hangulat remek volt, ahogy a zene is.

A 13 Assassins (Jūsannin no Shikaku, 13 bérgyilkos) Takashi Miike 2010-es szamurájfilmje. Őt főleg bizarr horrorfilmjei, erőszakos művei tették ismertté, ez a filmje inkább a remek sztoritól és rendezéstől jó, nincs benne külön, hatásvadász vérontás, csak amennyit a történet megkíván. Persze, az sem kevés. :) A film Eichi Kudo 1963-as, fekete-fehér, azonos című filmjének a remake-je. Főszereplők: Koji Yakusho, Takayuki Yamada, Hiroki Matsukata, Kazuki Namioka. Velencében Arany Oroszlánra is jelölték a filmet tavaly. Zene: Kôji Endô. Trailer.

Ang Lee filmjeiben még egyszer sem csalódtam, így most is úgy ültem le megnézni az Étel, ital, férfi, nő c. művét, hogy garantált élményt vártam, és kaptam. Mindezt hatásvadász jelenetek, fordulatok, drámai aláfestőzene és egyéb trükkök nélkül, egy egyszerű, hétköznapi történet realista és mégis nagyon szívhezszóló bemutatásával. Ez az 1994-es, tajvani-amerikai filmje egy idősödő, özvegy szakács, és három felnőtt, eltérő temperamentumú lánya életét mutatja be, és mint sok más műve, ez is részben a régi és az új, az öregek és a fiatalok életmódjának különbözőségével is foglalkozik, vígjátéki elemekkel tűzdelve. A filmet BAFTA, Golden Globe és Oscar-díjra is jelölték.

Főszereplők: Sihung Lung, Yu-wen Wang, Chien-lien Wu, Kuei-mei Yang. A színészek többsége ismerős lehet a rendező korábbi The Wedding Banquet c. filmjéből.