Tom Yum Goong 2 (2013), thai akciófilm. Rendező: Prachya Pinkaew. Főszereplők: Tony Jaa és RZA. A 2005-ös Tom Yum Goong méltatlan folytatása. Gondoltam, megemlítem, ha már debil filmeket nézek mostanában… bár Kosugival ellentében Jaa még csak nem is jóképű. A sztoriról szerintem elég annyi, hogy már megint ellopták az elefántját… Trailer.
Kazuya’s Revenge (2014) amerikai film, angol és japán nyelvű. Rendező: Wych Kaosayananda. Fsz: Kane Kosugi, Cary-Hiroyuki Tagawa, Rade Serbedzija, Gary Daniels, Kelly Wenham. A 2010-es film prequelje. Már az is necces volt, de itt még gyengébb lett a sztori, na de ne is várjunk semmit. Trailer.
Főhősünk, K (mint Kazuya, ill. Kane) egyszercsak valami fura gettóban ébred fel, amnéziásan, a helyet pedig épp valami elmebeteg uralja, aki egy rászerelt bomba segítségével hamar igába rántja hősönket, mint bérgyilkost. Van még jólelkű, vad csaj, meg rosszlelkű csajok is, és végül előkerül K apja is, mint a fő mozgatórugója az egész szivatásnak. Előny, hogy sokat verekednek a filmben – még jó, lévén egy verekedős konzoljátékból készült. Szerintem e tekintetben látványos. Másrészt pedig Kane Kosugi olyan gyönyörű, hogy tökmindegy, mi történik körülötte. :)
Tandíjmentes kínai nyelvtanfolyamok indulnak az ELTE Konfuciusz Intézetben jövő héttől. Azoknak, akik sikeresen elvégzik a tanfolyamot, és szeretnék folytatni a tanulást, a teljes tandíj árából 50%-os kedvezményt biztosítanak a (következő) K1-es modulra való befizetéskor. Az ezt követő modulra pedig 20%-os kedvezményt.
Tenger, tonhal, termálvíz, templomok…
Folytatás innen: Kumano Kodó ősi zarándokutak, Kumano Nachi Taisha
Katsuura (勝浦) a fent bemutatott, vízeséséről és ősi szentélyéről neves Nachi mellett található fürdőváros, amely halászatáról is neves, a Kumano szentélyekhez vezető zarándokutak egy állomásaként jött létre a település, a Csendes-óceán partján, a hegyek lábánál. Itt találtam kényelmes szállást Nachihoz és a vasútállomáshoz közel, ahol a limited express Nankiról leszálltam.
Ma (8/27) jelent meg kedvencem, a HeavensDust új albuma, Re:Burn címmel. A japán, tradícionális zenét kemény rockkal vegyítő zenekar kilencedik lemeze (ha mindent beleszámolunk) ezúttal egy remixalbum. ITuneson, Amazonon, Cdbabyn is elérhető, én $7.92-ért tettem magamévá, szokás szerint autóban ülve, telefonon, mivel ekkor jelzett a naptáram. Sokat nem tudok az előzményekről, csak az utóbbi időkben bukkant fel a lemez híre, teaser és trailer formájában, amelyet aztán az első klip, a Distressed bemutatása követett. Lemezelőzetes:
A remixek készítői, közreműködői nagyrészt – számomra – ismeretlen nevek, de a lemez eléggé bejön, már vagy hatodszorra hallgatom. Az elektronikus hangzások, rapbetétek ellenére megmaradt a keménysége, sőt, még jobban is üt néhol, de könnyen is emészthetőbb. Jól kárpótol a legutóbbi lemezért is – The Ashes Still Warm -, amit máig nem igazán hallgatok, mert szerintem hamisan énekelt rajta Shin. Pedig erről a lemezről való számok vannak a mostanin is, a 8 remix közül hat. A másik kettő pedig a 2005-ös lemezükről van, a Before I Die és Unknown Pain, illetve utóbbinak a második fele, a Life to Dawn a Without a Voiceról.
