Keleti Szél

a Burger King kezdte

Mielőtt a fekete hamburgerre térnénk, egy kis bevezető a beszámolókhoz, amik lehet, hogy most időrendben lesznek (vagy nem). Továbbra is 2-ig vagyok fenn, de már nem biztos, hogy a két hete volt utazás miatt, csak fárasztóak a reggelek. Tulajdonképpen posztolhattam volna a helyszínen is, de ott végképp nem volt időm, vagy legalábbis nem szántam ilyesmire. Nyári időszámítás hiányában már október végén is d.u. fél 5 körül ment le a nap Japánban, és már azelőtt bezárt a legtöbb látnivaló, így kénytelen voltam korán kelni, a hotelből úgyis menni kell. Esténként aztán a készülődéssel, fotómásolással, ruhamosással és bolti kaja evéssel sokszor későig fenn voltam. Meg úgy napi átlag 350km-t utaztam is. Úgyhogy a történtek utólag kerülnek leírásra – másrészt meg inkább a kedves olvasóknak kéne szabadkozniuk a hozzászólások elmaradása végett. Érdekel még valakit rajtam kívül az egész?

Olvass tovább →

Japánban jó a kávé. Ez először meglepett egy ennyire teás országban, de még a reggeli mellé, kancsóból kiöntött filterkávé és finom, pedig az olyat Amerikában – eredeti helyén – meg sem bírom inni. A választék pedig igen nagy, és kisboltban, automatából is bármikor hozzájuthatunk az adagunkhoz. Érdeklődőknek fent mutatom a jelenlegi Starbucks árakat – Akihabarából (Tokió, a 8% áfa nékül). Valamint egy érdekes, bolti poharast, amit én hülye, nem mertem kipróbálni, mert valahogy a tejeskávé és a maccsa zöldtea nem illik össze túl jól gondolataimban. Olvass tovább →