The Back Horn

Nem csak jók, még szépek is! Már a Casshern című film zenéjének boncolgatása során említettem őket, a film trailerének zenéjét is ők nyomják, és talán Requiem című daluk illik legjobban a mozi hangulatához. (Klipp itt.) Úgyhogy nagy lelkesedésemben utánuk néztem, és meghallgattam még három másik albumukat: Headphone Children, Ikiru Sainou és Ubugoe Chainsaw (utóbbi live). Nem okoztak csalódást, bár nem minden dal olyan ütős, mint a Requiem. Nagyon eredeti, érdekes, változatos rockzenét nyomnak. (Ezen a róluk szóló oldalon két dalba lehet belehallgatni.)

Felállás: Yamada Masashi ének, Suganami Eijun gitár, Okamine Kohsu bassz, Matsuda Shinji dobok. ’98-ban alakultak, első sikerüket a Fuji Rock Festivalon aratták, majd egy éven belül két albumot is megjelentettek. Igazán a harmadik, 2001-es lemezükkel tudtak befutni, amit már egy nagyobb kiadónál adtak ki. Zenéjüket lehetne mainstreamnek is nevezni, mert könnyen felfogható, semmi bizarr nincs benne, dögös, érdekes, kemény rockzene. Ennek ellenére nagy változatosságot mutatnak az albumok és dalok, egyátalán nem kiszámítható, unalmas, hanem eredeti, izgalmas hangévtelű a zene. A hangszeres játék és az ének is egyaránt rendkívül szenvedélyes, átéléssel teli, elragadó.

A fenti három lemezből nekem a Headphone Children jön be legjobban, és már várom a 2006 februárjára igért új albumot is: Hajimete no Kokyu de. Eszméletlen jó a gitár, a hangzás, a szólók egyediek, érzelmesek, és Suganami Gretsch gitárja is baromi jól szól. Némelyik dal kissé alternatív, persze csak mifelénk nevezhető így, nyitottabb közegben ez egyszerűen egyéniséget jelent (Pl. Radiohead, Coldplay, bár ezek csak nyomokban hasonlók). Néha kiabálós, gyors ritmusú, szinte punkos ugrálós tánczene, de lírai dalok éppúgy vannak, ahogy húzos rockriffek, és ami közös bennük, hogy mind profi és rendkívüli módon lelkesítő. Van bennük spiritusz :)

Olvass tovább

Kategória: JAPÁN, ZENE | 11 hozzászólás

Új Jet Li film


http://www.fearlessthemovie.com/main2.htm

Készülőben Jet Li legújabb filmje, a Huo Yuanjia (aka Fearless). Huo Yuanjia (1868-1910) kínai harcművész hazafi volt, aki a nehéz, idegen invázióval és korrupcióval sújtott időkben a kínai harcművészeteket terjesztette, és egy nyugati harcost is lenyomott egy nyilvános küzdelemben. Jet Li (egyik) legjobb filmjében, a Fist of Legendben is Huo Yuajia egy képzeletbeli tanítványát, Chen Zhent alakította. Már elindult a film hivatalos oldala, igen szép, profi kivitelezésű, és tartalmas site. Elolvasható a történet egy lapozható könyvben, és a galéria mellett már egy teaser trailert is megtekinthetünk. A rendező Ronnie Yu (The Bride With White Hair), az akciókért pedig Yuen Woo-Ping (Fist of Legend, Tigris és Sárkány, Mátrix, Danny the dog, Kill BIll…) felel. Végre egy “hazai” film Jettől!

Olvass tovább

Kategória: KÍNAI, NEWS | 1 hozzászólás

Memoirs of a Geisha

imdb – trailer – website

Olvass tovább

Kategória: NEWS | 5 hozzászólás

Howl’s Moving Castle

imdb trailerképgaléria

Már láttam kamerás bootlegben, de érdemes volt DVD-n is újranézni, olyan édi film. Talán még a Chihirot is veri, vagy legalábbis a nyomába ér. Howl egy varázsló-varázslott srác, akivel Sophie, sajnálatos események folytán immáron 90-éves öregasszonnyá változva ismerkedik meg. Színes, valós, igazi “emberi” karakterekkel teli a történet… szerethető gonoszokkal, és önmagukkal küszködő hősökkel. A rajzok persze csodálatosak, és az egész hangulata nagyon megkapó. Izgalmas, tanulságos történet, tíz pontos, kihagyhatalan mese, felnőtteknek is. Kedvencem a kis Calcifer, a durcás tűzidémon. Az a jó a Miyazaki filmekben, hogy újranézhetők, és mindig plusz dolgok, új rétegek, gondolatok jönnek elő. Most például azt filozófáltam bele, hogy a kastély, a háború, meg az összes helyszín és történés Howl tudatalattiját reprezentálja. Mindenesetre elég sok pszicho dolog volt a mesében, ahogy elveszti a szép szőke-herceg varázslöttyöt, és kénytelen önmaga lenni, aztán újraépíti a kastélyt, ahogy a csatában elveszti az emberi alakját, meg az egész kavarás a szivével. Persze, Sophie is végigmegy egy úton, de szerintem a látszat ellenére nem ő a főszereplő. A film bekerült az Oscar nevezések közé, szerintem megérdemelné a díjat.

Olvass tovább

Kategória: ANIME, FILM, JAPÁN | 2 hozzászólás

Picnic

Shunji Iwai: Picnic (Japán, 1996)
http://www.imdb.com/title/tt0117338/

Három elmegyógyintézeti bentlakó piknikezni megy, hogy megnézzék a világ végét, amiről egy korábbi körútjukon beszerzett Bibiliában olvastak. Nem mondom, hogy kidobott idő volt a filmet megnézni, mert relatív, mindenesetre szerencsésnek tartom, hogy a rendező, Shunji Iwai rövidre szabta (72perc). Az alapján, amit olvastam róla és más műveiről, és hogy a szupercsodás Tanadobu Asano is szerepel benne, többet vártam. Végülis a beállítások, a zene, a művészfilm, mint olyan, jó volt; nálamnál sokkal sznobabbak akár megpróbálhatnak belemagyarázni is mindenféléket, szerintem nem szólt semmiről. A gyogyósok életét mindenesetre nem festette le sem vonzónak, vidámnak, sem úgy, mintha ok nélkül volnának bezárva, és mégis, megmaradtak emberinek, értelmesnek, megérthetőnek. Ezt mondjuk díjazom, afféle diplomatikus megközelítés, mert hát igen, emberek, és néha jobbak és okosabbak nálunk, de azért néha veszélyesek is, ha másra nem, hát magukra. A női főszereplő, Chara borzalmas, irritáló volt, ilyen károgós hangon rinyált, énekeléskor még iszonyúbb, el sem tudom képzelni, hogy lehet, hogy "civilben" ő egy popsztár. Ráadásul Tanadobu felesége. Most vagy ennyire jól játszotta a borzasztóan szarul viselkedő, idegesítő rettenetes nőt, vagy ilyen, és ők tényleg bolondok. A vége jelenet szép volt, látványos, de összességében felejthető az egész.

Kategória: FILM, JAPÁN | Kommentelj