A 04.13-05.08 közötti, különleges kamarakiállítás témája: hagyományos japán gyerekjátékok, go, shogi (japán sakk), sárkányok, kártyák, origami és mai, japán tematikájú társasjátékok. A belépés ingyenes. Helyszín: Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Ház (1138 Budapest, Dagály u. 15/a). Bővebben itt.
A japán kalligráfia (書道 sodó) az egyik legrégebbi meg-nem-írt bejegyzésem, négy évvel ezelőttről, amikor munka, japán-, kínai- és hangszertanulás mellett még arra is jártam. Már nem emlékszem, mit akartam róla mondani, azon kívül, hogy szép, nehéz, sok türelem kell hozzá, és elég frusztráló tud lenn (nem nekem való). Nem igazán lehet addig értékelni és megérteni, amíg el nem tölt vele pár órát az ember, hogy húzzon egy egyenes vonalat… Olvass tovább
Ismét kaptam pár ananászos sütit Tajvanból, és mivel a múltkor említett után ez (a Taiwan Tasty 台湾美味 terméke) a második legjobb eddig, gyorsan rögzítem a tényeket. Hátha egyszer választanom kell, hisz’ az egyszerűbb importáltakból is tucatszám szoktam látni őket az ázsiai polcon. Elég széles skálán mozognak. Olvass tovább
Két aktuális Kit Katet kóstoltam meg nemrég. Egy újabb szakésat és egy mandarinost. Mindkettő fehércsokis és finom. Az “amazake” Kit Kat a már említett és sikeres szakés Kit Kat egy új verziója, amelynek amazake íze van (ama: édes), azaz édes szakét idéz. Olvass tovább
Mugen no jūnin, 2017-es, japán szamurájfilm. Mostanában kevés időm van filmeket nézni, hosszasan ecsetelni pedig inkább csak a nagyon jókat fogom, ez nem az volt. Takashi Miike legújabb vérengzős filmje sajnos nem több, mint egy – a rendező alkalmi filmremekei árnyékában kidobott – fröcsögős sorfilm, levágott fejekkel, valamiféle sztori ürügyén. A Hiroaki Samura mangájából készült film a tavalyi Cannes-i filmfesztiválon debütált, a főcímdalát pedig a Miyavi játssza. Főszereplők: Takuya Kimura, Hana Sugisaki, Sota Fukushi.
