A vándorló palotát és a Chichiro Szellemországbant forgalmazó Best Hollywood kilenc újabb Ghibli-film bemutatására készül. Az első kettő augusztus 23-án fog megjelenni DVD-n:
Épp zajlik a Jackie Chan – Jet Li közös film, a Forbidden Kingdom forgatása, amelyről az alábbi oldalon egy tévéhír látható meg egy másik videó a helyszínről:
http://www.jetlicn.com/post/topic.aspx?BID=265625&tid=2841555&R=1
Az alsón villant fel az itt látható kép, amelyet Jet Li hosszú, szőke hajjal (vagy szőrrel?) Monkey King-et játszik, meglehetősen bizarrul néz ki.
http://www.hotei.com/
http://www.hotei-thanks25.jp/
Már önmagában is különleges jelenség 190cm magas japánként Tomoyasu Hotei, de inkább kiváló zenészként illik ismerni a 45 éves gitárost. Ha máshonnét nem is hallottunk róla, neve és zenéje ma már legalább a Kill Bill filmzenéről be kell, hogy ugorjon (Battle Without Honour c. dala), lásd/halld trailer. (Ugyanez szerepel a Shrek 3 előzetesében is.) A japán Samurai Ficiton filmzenéjét is ő írta és játssza, szerepelt dala a Fear And Loathing In Las Vegas-ban és nemrég a Transformersben is. Hotei '81-ben alakított zenekart (miután kirúgták a suliból hosszú haja miatt), majd szólókarrierje során 1988 óta jelennek meg lemezei, a tizenvalahányadiknál tart. Olyan ismert zenészekkel dolgozott vagy éppen játszott együtt, mint David Bowie, az Apollo 440, Ofra Haza vagy Michael Kamen.
Legutóbbi, 2006-os lemezét, a Soul Sessions-t weboldalán úgy hirdeti, hogy "a guitarist vs. intellectual barbarians", amiből ő a gitáros, és más zenészekkel, zenekarokkal közös dalokat játszik, amelyek közül a második pl. egy "mash-up", vagyis két szám összekeverése. Ez, a Battle Funkastic az ő korábban már említett Battle Without Honour dalának vegyítése a Rip Slyme Funkastic c. dalával. A Soul Sessions 12 dalán szereplő többi művész: Anna Tsuchiya, Yosui Inoue, David Sanborn, Char, Brian Setzer, Kou Machida, Taro Hakase hegedűs, Yoshida Minako énekesnő stb. Vannak a cd-n rockos dalok (főleg ez dominál), elektronikus hangzások, többféle stílus – és ami mindezt összefogja, az a gitár, jó sok szólóval. Akinek akár csak a fenti filmzenedal megtetszett, bátran ajánlom Hotei teljes életművét, beleértve ezt az albumot is, és a legismertebbet, a 2004-es Electric Samurait. A lemez cd és dvd formátumban is megjelent, azóta pedig még egy cd illetve dvd jött ki tőle MTV Unplugged címmel – gondolom, ki lehet találni, hogy miről szól. Néhány korábbi videója vegyesen:
http://en.wikipedia.org/wiki/Nicholas_Tse
Életrajzot nincs kedvem írni*, akinek ismerős a név, úgyis tudja, kiről van szó, főleg a lányok :) Mindenesetre olvastam pár érdekességet, amit eddig nem tudtam Nicről, úgyhogy ebből szemezgetek. Szerintem – ha még nem az – ő lesz a jövő egyik legnagyobb sztárja, hiszen ügyes, tehetséges, jól zenél is, és szép. "Tudta-e Ön, hogy..":
http://www.nana2-movie.com/
http://www.nana-nana.net/
http://www.imdb.com/title/tt0882791/
Japán romantikus tinifilm, mangából adaptálva (2006). Mint a címből is kiderül, a 2005-ös, Nana mozifilm második részéről van szó. Az első ugyanis nagy siker lett, így rekord gyorsasággal, másfél hónap alatt leforgatták a folytatást, és még tavaly bemutatták. Nekem még az első résznél is jobban tetszett az új, de ezzel azért óvatosan, mivel nekem annó az Azumi 2 is bejött :)
Az előző történet arról szólt, hogy találkozik két Nana nevű lány, hamarosan lakótársak lesznek. A Hachinak becézett kis ártatlan naív rajongva figyeli a rocksztárkodással próbálkozó, hálósruhás dark Nanát, a film pedig leginkább ez utóbbi (Mika Nakashima színésznő, aki amúgy tényleg énekes) magánéleti szenvedéseit taglalja. Az első részben rocker-Nana liblingje, Ren, Ryuhei Matsuda volt, a mostani részben észre sem vettem, hogy nem ő játszik, csak furcsán jóképű volt a színész, Nobuo Kyô… Ennél fontosabb szereplőcsere, hogy a naív Nanát is más színész játszotta, bár a stílust az új is hozta, szerintem sokkal jobb lett, Yui Ichikawából valahogy hiányzik az az idegesítő bárgyúság, ami Aoi Miyazakit annó nem tudta szimpatikussá tenni a számomra. Úgyhogy szerintem a stáb is jobb lett, a rendező pedig ismét Kentarô Ôtani.
