Nem gondoltam volna, hogy egy ilyen filmnek, mármint ennek a régi, elmebeteg tévésorozatnak létezhet kiadott soundtrackje, de most már tudom. Teljesen gyógy, legalább annyira, mint a polipkosztümös tévémesék, és remekül vissza is adja a hangulatukat a zene. A régi írás óta azért a neten is több lett a fellelhető információ róla:
http://en.wikipedia.org/wiki/Kure_Kure_Takora
videók: http://youtube.com/results?search_query=kure+kure
The Warlords (korábban: Blood Brothers), kínai-hongkongi történelmi, háborús dráma (avagy kosztümös csatázós akció), 2007. Rendezte Peter Chan. Főszereplők: Jet Li, Andy Lau, Takeshi Kaneshiro, Xu Jinglei.
A rendező tagadja, hogy remake lenne a film, de tény, hogy nagy hatással volt rá Chang Cheh 1973-as Blood Brothers (Ci Ma) c. filmje. De akár a tavalyi, azonos című filmet is felhozhatnánk, az alapszituáció, úgy látszik, elég hasonló, amikor három férfi vérszerződéssel testvérré fogadja egymást… Előbb-utóbb az eskühöz használt pár csepp vérből tengernyi lesz, ehhez csak sok-sok megpróbáltatás kell és egy nő. A film az 1800-as évek végén játszódik, egyszerre láthatunk benne pusztakezes, kardos, íjas és lőfegyveres, ágyus gyilkolást.
Frissítettem sok címmel a magyarul megjelent DVD-k listáját, ami persze továbbra sem pontos:
http://asiafan.hu/files/asiandvdhu.htm
Néhány, az év végén és év elején megjelent új DVD:
Ez még beleférne a tavalyi toplistákba… A Sun Also Rises (Hemingway regényéhez egyébként nem kapcsolódó) kínai film, amely a Velencei Filmfesztiválon is versenyben volt. Még nem láttam, a zenéjét viszont már hallgatom, Joe Hisaishi szerezte. Ő leginkább a Chihiro és más Miyazaki filmek zenéje révén vált ismertté, de pl. több Kitano film (Dolls, Hanabi, Kikujiro) miatt is nyert díjakat. Sokat várok a filmtől is, hiszen egy darabig ezt tervezték Kína Oscar-nevezettjének (ami végül a The Knot lett). Az 54 perces albumon 21 dal található, köztük két verziója a Singanushiga c. dalnak. A film több helyszínen játszódik, ez a zenéből is hallható, egyik része pl. a Góbi-sivatag területén. Az imént említett dal, amelyet kétszer is elénekelnek (első verzió: Ikuo Kakehashi, másik Yeerjiang Mahefushi és Asihaer Maimaiti előadásában) pedig mintha oroszul lenne. Hömpölygő érzelmek, áradás, szép, szimfónikus dalok, tipikus és mégis nagyon egyéni filmzene ez, néhol népies, kínai dallamokkal, hangszereléssel. Egész biztos sokat ad majd a filmhez, akár még el is viheti magában.
Hát, nem könnyű eleget összeszedni a legjobbakból… De talán ez mindig is így volt, és az a csalóka, hogy több évtized ázsiai filmterméséből szemezgethet az ember, nemcsak az utolsó éviből, és persze, nagyon sok olyan film is van, amit még nem is láttam. Térjünk a lényegre, 2007-es toplistám:
