Erhu

Említettem a múltkor, hogy a partmenti, amatőr fesztiválon megtetszett nekem az erhu, (二胡) a kéthúros, kínai hegedű. Ez egy (kínai) utcazenészeknél is látható hangszer, még akár a new yorki metróban is találkozhatunk vele, bár ma már kevesebben ismerik, ahogy általánosságban is elmondható, hogy visszaszorulóban van a nép hangszerek iránti érdeklődés keleten. Mindenesetre alapvető, ősi hangszernek számít, amely Közép-Ázsiából került Kínába már vagy ezer éve. Több okból is érdekes…

Az egyik ok, hogy nagyon szép hangja van, szinte hihetetlen erővel tud megszólalni, ha azt nézzük, milyen kicsi, labdányi teste van, amelyet egyébként kígyóbőr fed. A másik, hogy előzetes elképzeléseim ellenére sok szempontból különbözik a nyugati hegedűktől, ami első látásra talán fel se tűnik. Azt nyilván észrevesszük, hogy függőlegesen tartják, és mint mondtam, csak két húrja van,. Ám egyre gyanúsabbnak tűnt nekem ott élőben (és később a felvételeken is), hogy mintha a levegőben játszanának a húrokon. Gondoltam, biztos napszúrást kaptam, rosszul látok – de kiderült, hogy valóban, a hangszernek nincs fogólapja, amire rányomnák az ujjukat, hanem egyszerűen csak érintik a húrt (régen selyem volt, ma már fém). Nyereg (nut) sincs, ami felül rögzítené a húrokat, hanem egy selyem (vagy fém) hurokkal le van csak kötve.

Ez még semmi. :) A két húr  (amit kvintre hangolnak) elég közel van egymáshoz, tulajdonképp úgy játszanak rajta, mintha egy lenne. Ami még feltűnhet – ezentúl -, hogy elég kevés a zenében a szünet, nincsenek nagy, hirtelen csöndek, inkább egybefolyik az egész, ami annak a következő érdekességnek is lehet a következménye, hogy a vonót nem lehet felemelni, ugyanis nem rajta van a húrokon, hanem a kettő közt van átfűzve. Néha, amikor kézzel penget vagy dobol a zenész, csak elengedi, és lifeg. Mindig azt a húrt húzza, amelyiknek nekinyomják. Így a vonós kézzel még a szőrt is kell feszegetni. Ez, és hogy a vonónak merőlegesen kell állni a fedőlapra, fizikai törvényszerűségek következménye, amelyek egyik oka egy újabb eltérés a hagyományos hegedűtől: hogy az erhuban nincsen lélek. Ezt persze, csak azért írom le, hogy megcáfolhassam: a lélek szakszóval illetett kis, merőleges, belső fadarab nincs benne, mert egyébként viszont csordultig tele van lélekkel, ha megszólal. :) Íme:

Olvass tovább

Kategória: KÍNAI, ZENE | Címke: | 6 hozzászólás

Alien vs. Ninja trailer

Mivel érdekesség szinten említésre méltó, íme az előzetese a fenti, címe alapján szórakoztatónak tűnő filmnek. Leginkább a Versusra emlékeztet ez a 2010-es, japán műremek, Seiji Chiba rendezte, fsz: Mika Hijii, Shuuji Kashiwabara, Ben Hiura.

Olvass tovább

Kategória: JAPÁN, NEWS | Kommentelj

Zenlike

Mint látható, tegnap lecseréltem a blog közel 5 éves dizájnját, eredetileg tesztjelleggel, de most már így marad. Ha a fiókban hagynám heverni, sosem lenne kész, majd foltozgatom még, ha valaki rendellenességet tapasztal, jelezze. Feliratkozni a frissen köszörűlt dobócsillag alatt lehet.. :) továbbá csatlakozzatok facebookon. Ettől pedig elbúcsúzunk:

2005. november – 2010. június

Olvass tovább

Kategória: WEB | 2 hozzászólás

Jackie mozi

Az első hétvége nagy sikere után – 56 millió dollárt kaszált a Karate KidJackie Chan Pekingbe utazott a film kínai bemutatójára, fellépett vele Jaden és apja, Will Smith is. Emellett a saját nevét viselő mozi, a Jackie Chan International Theater megnyitóját is megünnepelték. A mozi egy hálózat tagja, többet is nyitnak még, ez a Huaxi Yue Mao bevásárlóközpontban található, és állítólag az ország legnagyobbja, 17 vászonnal és 3500 ülőhellyel (összesen).

Olvass tovább

Kategória: CELEB, KÍNAI, NEWS | 2 hozzászólás

Departures

Sokáig halogattam ezt a tavaly Oscar-díjat nyert, 2008-as japán filmet a témája (halál) miatt, de végül épp olyan jó volt, mint vártam. Az Okuribito megható dráma és kicsit fekete komédia is, nagyon emberi és elgondolkoztató, felemelő. Yōjirō Takita rendezte, és Kundo Koyama írta, remek zenéje is van Joe Hisaishitől. Fsz.: Masahiro Motoki.

Daigo csellista egy tokiói zenekarban, de elveszti az állását, ráadásul még a méregdrága hangszert sem fizette ki, ezért vidékre költözik, elhunyt édesanya házába.Felesége szívesen megy vele, hősünk pedig hamar jólfizető állást is talál egy újsághírdetés alapján. Itt viszont egy kis félreértés adódik, az utaskíséret nem utazási irodáról, hanem a holtak felkészítéséről szól utolsó útjukra, beöltöztetésük, kozmetikázásuk a feladat a hamvasztás előtt, egy hagyományos rituálé, amit régen még a családtagok végeztek, ma pedig ilyen cégek. A kezdeti meglepetés és ellenállás után Daigo megérti és megszereti a munkáját, ám környezete elutasítja, amikor tudomásukra jut, milyen “tisztátalan” dologgal is foglalkozik…

Olvass tovább

Kategória: FILM, JAPÁN | Címke: | 2 hozzászólás