Mary and the Witch’s Flower

Meari to Majo no Hana (2017), japán anime a Studio Ponoctól. Tendező: Hiromasa Yonebayashi, aki korábban a Ghibli Stúdiónál dolgozott, egészen a Mononoke hercegnőtől kezdve. A stúdió legfiatalabb rendezőjeként első, saját filmje az Arietty volt, majd pedig a 2015-ös When Marnie Was There. Ezúttal pedig már a Ghibli égiszén kívülalkotott, a Studio Ponocnál, amelyet 2015-ben egy korábbi Ghibli producer, Yoshiaki Nishimura alapított. Olvass tovább

Kategória: ANIME, FILM, JAPÁN | Kommentelj

Autentikus nindzsasüti

KatayakiValószínűleg életem legdrágább sütije – a postaköltségek miatt – , de nem tudtam neki ellenállni, azonnal ki kellett próbálnom a cikk olvasása után az ősi nindzsarecept alapján készült, helyi kekszet. Az Iga-nindzsák hagyományos édességét próbálták visszahozni vele, かたやき小焼き (katayaki koyaki) néven. A katayaki (固焼) keményre-sültet jelent, a 小焼き meg kicsi sütit, tehát egy kicsi, kemény sütiről van szó. 60 gramm/csomag. Olvass tovább

Kategória: Gasztro, JAPÁN | Kommentelj

Filmemlékek

Végtelenségig halogatott filmismertetők utolsó emlékfoszlányai.

Dr. Rintarō (Dr.倫太郎, 2015) japán sorozat. 5/5 Főszerepben a jóképű Masato Sakai. 10 db egyórás epizód. Nagyon klassz volt, de kissé irreális, túldramatizált módon adták elő a címbéli pszichiáter munkahelyi drámáit, amelyben egy női beteggel való kapcsolat kényes kérdése is felmerült. Ez volt az első, amit felirat nélkül néztem, de már talán van hozzá. Jó karakterek, izgalmas sztori, ajánlom. Legjobban az maradt meg bennem végül, hogy a filmbéli kórházban az intim, orvos-beteg társalgást kamerák vették, és gyakornokok figyelték monitoron. Ha ilyesmi létezik (és Japánban van rá esély), az elég gáz.  Olvass tovább

Kategória: FILM, JAPÁN, KÍNAI, KOREA | Címke: | 2 hozzászólás

Mellékhelyiség

Olvass tovább

Kategória: JAPÁN, Utazás | Címke: | Kommentelj

Külföldi szentélyek, online omamori

Bár én alapvetően csak a tudományban hiszek, péntek 13-ikán a szemem se rebben, és a gyerekkori, fekete macskáim is folyton keresztezték az utam, valamiért a japán, spirituális dolgok mégis megfognak kicsit, talán mert olyan sok szép, misztikus, Totorónak való erdőben jártam, és mert ők maguk is azért elég lazán veszik a vallásaikat. A darumák mindenesetre eddig bejöttek, és jól néznek ki a polcon, és rászoktam a nem túl drága, emléknek is szuper és szép omamorik, vagyis amulettek vásárolgatására is, “ezen már csak ne múljon” alapon. Így pl. van a táskámban, autómban is egy. Aztán egyszercsak elfogytak. Olvass tovább

Kategória: JAPÁN, Utazás, WEB | 7 hozzászólás