Boom Boom Satellites: To The Loveless

Jobb későn, mint soha, a japán elektrórokkerek legújabb lemeze májusban jelent meg, és kellemes. Hasonló, mint a 2007-es Exposed volt, már jóval rockosabb, mint korábban voltak, de jó energikus. A stílust azért most se tudnám igazán belőni, mindenesetre van benne elektromos gitár meg szinti és pumpáló dobritmus. A 90-es évek működő zenekar jelenleg a Sony Japánnal áll szerződésben, a lemezből kiadtak limited edition dvd-st is. A kislemez a kezdőnóta, a Back On My Feet volt, három másik dallal a lemezről. Itt a klipje. A 70 perces albumon 13 dal van, az egyetlen kritizálható benne, amit az egyik pillanatban hátránynak, a következőben viszont előnynek érzek, hogy meglehetősen egyformák a számok. Csak a lemez közepénél jönnek nyugisabb részek, de a végén a lassúbb számok még fárasztóbbak is, ezekből talán csak az All In A Day jött be, az ötvözi a két dinamikát.

Kategória: JAPÁN, ZENE | Kommentelj

RIP Satoshi Kon


Satoshi Kon (1963-2010)

Tegnap, 46 éves korában, hasnyálmirigy rákban elhunyt Satoshi Kon (Kon Szatoshi), japán anime rendező. Kon mangakészítőként kezdte, majd egy újságnál dolgozott, később forgatókönyvet írt, első filmrendezése az 1997-es Perfect Blue volt, amelyet nálunk is bemutattak egy pár éve. Filmjeit a Studio Madhouse égisze alatt készítette. Következő filmje a Millenium Actress, majd pedig a Tokyo Godfathers (Tokiói keresztapák) jött, mind magas színvonalú és sikeres művek. Életműve csúcsának azonban sokan a 2006-os Paprikát tartják, amelyben talán a legjobban összpontosul a rá jellemző eredetiség, fantázia és tarkaság. Ezen kívül rendezett egy tévésorozatot Paranoia Agent címmel, ötödik filmje pedig Dream Machine címmel lett meghírdetve, a stúdió ígérete szerint be fogják fejezni. Itt olvashatjuk Kon búcsúlevelét (angolul).

Olvass tovább

Kategória: ANIME, JAPÁN, NEWS | 4 hozzászólás

The Lost Bladesman képek

Donnie Yen nem egy elveszett ember, max. elveszett kardozó.. :) Pályája egyik csúcsán most gőzerővel csinálja a filmeket egymás után, némelyikkel már kész is, mire hallok róla. Így pl. felvették a fentit, ami a címből könnyen kitalálható módon egy kardozós, történelmi film lesz Felix Chong és Alan Mak rendezésében. Donnie egy híres harcost, Guan Yut alakítja. Most pedig már el is kezdte tán a következő forgatást, a másik kardozós filmmel (One-Armed Swordsman), melyben már nem ő, hanem csak a fél karja “veszik el”. :)

Olvass tovább

Kategória: CELEB, KÍNAI, NEWS | Kommentelj

Mutánsos

Benny Chan legújabb, idei filmjét – City Under Siege – a fent jelölt téma miatt messziről elkerülném, de a szereplőgárdának (Aaron Kwok, Wu Jing, Collin Chou) nehezebb lesz ellenállni (Shu Qit leszámítva, brr)… Trailer:

Kategória: KÍNAI, NEWS | Kommentelj

Ian Astbury & Boris: BXI

Ettől leolvadt az agyamban a biztosíték, amikor megláttam. “Hot, sticky scene”, hogy a (Cult-féle, 1985-ös) Raint idézzem, amelynek új változatában a japán énekesnő kedves akcentussal énekli, hogy “Híl kámsz dö léjn” :) A The Cult egyik, ha nem az abszolút kedvenc zenekarom, és erre kiderült, hogy az énekes, Ian Astbury csinált egy közös EP-t a japán sztóner-sludge-experimentál Borisszal. A BXI négy dalt tartalmaz, de van még egy live felvétel is, a The End, amit youtube-on találhatunk meg. Bejönnek nekem mostanában Astbury külső szereplései, sokkal jobban is, mint a Cult legutóbbi lemezei, amelyekben már kevés az új. Tetszett viszont az a pár szám, amiben pl. az Unkle lemezén énekel, mert nagyon jó hangja van, és Boriszékkal is remekül összejött a dolog. Jól illik hozzá ez az elborult, keményebb, hangulatos zene, és a Borison is sokat dob a remek ének.

Astbury még évekkel ezelőtt fedezte fel a japán bandát azok 2005-ös Pink c. albumába beleszeretvén, majd később, mikor találkoztak, egyértelművé vált, hogy valami közöset kell alkotniuk. Idén áprilisban, Tokióban vették fel a fenti kislemezt, öt nap alatt. Három dalt írtak az albumra, negyedikként a Boris választotta a Cult: Rain c. számát feldolgozásra, melyben gitárosuk, Wata énekel. Persze, azért azt hozzá kell tenni, hogy talán a Boris-rajongók jobban járnak a lemezzel, mint a Cultosok, hiszen az ő zenéjüket kell jobban szokni. :) Így  el tudom képzelni, hogy a kevésbé széles zenei befogadókészséggel rendelkezők nem tudják annyira értékelni, vagy esetleg mást várnak. Bár némi zajrockos beütést leszámítva  könnyen hallgatható a lemez,  nincsenek rajta 20 perces számok, különben meg egyszerűen remek. Kicsit pszichedelikus, néhol kemény, dark, mindenből a legjobb. Állítólag lesz még folytatás is. (A hivatalos megjelenés dátuma aug. 17., de itunesra már korábban felkerült, 4 dollár.)

Kategória: JAPÁN, ZENE | 1 hozzászólás