My Darling is a Foreigner

Darling wa Gaikokujin (2010) japán film, az azonos című manga alapján, melyet Saori Oguri írt, akiről a történet főszerplőjét mintázták. Forgatókönyv: Satomi Oshima. Rendező: Kazuaki Ue. Fsz.: Mao Inoue, Jonathan Sherr, Jun Kunimura. Trailer.

Talán mert volt szerencsém a mangát olvasni, vagy tán mert már régóta elértek a filmet érő negatív kritikák, végül nem találtam olyan rossznak. A sztorit ismerve csak annyit vártam, hogy élőben megjelenjen előttem mindaz, amit eddig rajzon láttam, és ez számomra pozitív volt, mert többet ad egy berendezett szoba látványa, térbeli emberekkel, mint pár vonal. Azt sem hiszem, hogy a színészek annyira rosszak lettek volna, még ha idegesítő is volt néha nézni (főleg Tonyt), nekem úgy tűnt, maguk az eredeti karakterek ilyen bénák. Ettől függetlenül volt jó pár unalmas rész, amit áttekertem, a hosszú, eseménytelen, zenés betéteket.. Nem volt jó ötlet ilyen hűn követni a képregényt, és másfél órásra kihúzni, mindenféle plusz történés, poén nélkül. Mert így végül is az egésznek semmi értelme.

Kategória: FILM, JAPÁN | 1 hozzászólás

Shaolin trailer

Jackie Chan sanghaji sajtókonferenciáján ma bemutatták a kínai újévre érkező Shaolin film poszterét és előzetesét, melyet alant láthatunk. A filmet Benny Chan rendezte, és Nicholas Tse, Andy Lau, Fan Bing Bing játszanak benne Jackie mellett. A film a Shaolin Temple (1982) remake-je.

Kategória: CELEB, KÍNAI, NEWS | 1 hozzászólás

Szavazz!

1. kínai jellegű filmek

2. koreai filmek

3. japánok kicsit korábbról

Olvass tovább

Kategória: WEB | 12 hozzászólás

White on Rice

Úgy látszik, most már szokásommá válik, hogy a soha meg nem írt posztjaimra való visszautalással próbálom indítani a szöveget, egyszerűen nem értem, hova tűnt, vagy miért nem említettem tavaly, amikor megnéztem a Big Dreams Little Tokyo c., 2006-os filmet. Igaz ugyan, hogy amerikai, de amúgy nagyon kedves, érdekes és humoros történet, amelynek két főhőse más-más módon küzd a japán társadalomba való bejutással. Egyikük egy japánmániás, fehér férfi, aki perfekt beszéli a nyelvet, próbálja utánozni a szokásokat, de leginkább csak kiröhögik, vagy próbálják néha erőteljesebben is a tudtára adni, hogy nem fog besárgulni, hiába hajlong. Barátja, lakótársa pedig félig japán, és arról álmodozik, hogy szumós lesz.

A főszerepet maga az író-rendező, Dave Boyle alakította, további egyezés első filmje, és a most következő között, hogy mindkettőben szerepel James Kyson-Lee, a Hősök Ando-ja (aki egyébként koreai, de sebaj). A White on Rice (2009) főszereplői Hiroshi Watanabe, Nae Tazawa (mindketten voltak Letters from Iwo Jimaban) és Mio Takada.

Olvass tovább

Kategória: FILM | Kommentelj

Mandarin ruha

A cheongsam jelentése “hosszú ruha“, a kantoni dialektusból került át az angolba, bár a mandarin ruha, amit takar, valójában inkább a 20-as években, Shanghaiban vált divatossá, és a felsőosztály hölgyviseletéből alakult ki, amelyet mára több kínai film is népszerűvé tett nyugaton, mint pl. a Szerelemre hangolva vagy a Lust, Caution. Az öltözet, amelynek férfiváltozata a changshan (vagy changpao, “hosszú ing”), és néha qipaonak is hívják, szoros, passzentos ruha, jellegzetes, mandarin gallérral/nyakkal, a szoknyarésznél oldalt – néha elég magasan – felvágva (mert különben akadályozná a járást). Manapság bálokra, bulikra hordják, és nyugaton is előfordul, hogy esküvői ruhának veszik fel. Sőt, még kutyák számára is kapható. :)

In the Mood for Love Se, Jie

A nők hosszú egyberuháját már a Csing-dinasztiában (17.századtól) is qípáoként (csipáo) ismerték, de ez még nem volt szűk, inkább köpenyszerű és hosszú ujjú. Nemcsak a nő egész testét takarta, de elrejtette alakját, vonalait is. Aztán jött a 20-as évek, és Sanghajban eleinte néhány elit kurtizán, a sztárok majd a jómódú nők divatba hozták a ruha modernizált változatát, ami szöges ellentétben áll a régivel, mivel annak ellenére, hogy továbbra is hosszú ruha, igencsak sokat mutat viselőjéből. Aztán jöttek a kommunisták, ekkor került át a ruha divat és a tervezők egy része Hongkongba, és ezért is vált ismertté a fenti, kantoni néven. Az 50-es évektől a hongkongi nők egyszerűbb anyagokból (pamut, gyapjú) készült, rövidebb változatokat is hordani kezdtek hétköznapi öltözetként, de a nyugati ruházat, a farmer elterjedésével ma már többnyire ünnepi viseletként tartják számon.

Olvass tovább

Kategória: KÍNAI | Kommentelj