Hanggai live in NYC

Tegnap megnéztem egy eddig számomra ismeretlen, kínai illetőségű, mongol folk rock zenekar, a Hanggai koncertjét. (Másodszorra jártak New Yorkban, nemsokára amúgy Tokióban lépnek fel, aztán a franciáknál is..) Nem hallottam róluk korábban, de azért beírtam a naptáramba, és végül annyira sem izgatott, hogy bele se hallgattam, mit játszanak. Azt hiszem, az zavart egy kicsit, hogy – egyrészt, ugye, nem ők az Altan Urag – és a zenekar útlevélileg pekingi, nem is minden tagjuk mongol. Azért a többség Belső-Mongolóiból származik, és ott tanulta a népi zenét, konkrétan pl. az énekes a throat singinget (torokének?). Ez az, amikor egyszerre több szólamban is tudnak, nagyon mély és magas, gépies búgásnak tűnő hangokon megszólalni, amit szerintem sok ember fel se fog, hogy az illető torkából jön, olyan különös. De engem főleg a lófejű hegedű (morin khuur) izgatott, meg a ruhák:).

Egyedül vágtam neki az éjszakának, de ha már a világ túlsó feléről ideutazik egy banda mongol egy lófejű hangszerrel, azt kötelességem megnézni, még akkor is, ha 7 dollár egy sör. Minden sokkal jobb lett, mint ahogy indult. A kis pinceklub (Drom) kezdés előtt félórával még teljesen üres volt, sötét, nagy csillárral és sznob jazzzenével, plusz pincér is volt, és minden asztal lefoglalva. Nem pont ilyen helyre képzeltem volna őket, a pici, sarokba szorított kis színpadon, ahova max egy bárénekesnő illene háttérhangulatnak. Na, meg az emberek.. Ahogy megjött végül is minden szék gazdája (nekem csak bárszék jutott), sok idős, környékbelinek tűnő, lejárogatós arc, nem nagyon néztek ki mongolzene fannak, hogy a rockról ne is beszéljünk. Egy-két ázsiai elvétve, ők is inkább kínaiak. A zenekar frontembere (Hurizha) egy selyemkendővel (khatag) tisztelgett a közönség előtt.

Amin ebben a mai világban le lehet mérni, kik jöttek igazán a banda miatt, az az, hogy hányan kezdenek el fényképezni az elején (vagy végig). Olyan hárman voltunk, később aztán sokan csatlakoztak még iphonenal. De ha már itt tartunk, számomra pont ez lett a koncert sikerének is a mércéje, hogy képes vagyok-e legyőzni a dokumentálás iránti kóros kényszert, a “biztonság kedvéért még egy kép”, meg a “jajdejó ez a rész, vegyük fel” reflexet. S évek óta talán ez volt az első koncert, ami annyira jó volt, hogy a kamera ccd-je helyett végül a szememmel akartam látni, és eltettem az eszközeimet, és nem akartam megtudni, mi volt a setlist, hogy hogy hívják a gitárost, vagy nem akartam elkapni a pengetőt, ha dobják, hanem legyőzött a zene, és csak bámultam elvarázsolva.

Olvass tovább

Kategória: Mongol, ZENE | 4 hozzászólás

Ninja Kids by Miike

Aki esetleg aggódna, hogy Takashi Miike legutóbbi filmjei túl normálisra sikerültek, megnyugodhat, a rendező nem vesztette el őrültségét, hanem remélhetőleg a következő, Ninja Kids c. filmjére tartogatta, amelyet a 10. New Yorki Ázsiai Filmfesztiválon fognak bemutatni júliusban. Gyerekfilm Miikétől.. hát, nem is tudom. Előzetes:

Olvass tovább

Kategória: JAPÁN, NEWS | Kommentelj

Choy Lee Fut

Hongkongi harcművészeti film (2011), a cím – illetve a címet adó kungfu stílus –  mandarinul Cai Li Fo. Rendező: Tony Law és Sam Wong. Főszereplők: Sammo Hung, Yuen Wah, Sammy Hung, Kane Kosugi, Stephen Wong és Wang Jiayin. Április elején mutatták be.

A poszteren Sammoval reklámozzák a filmet, de csak mellékszereplőként van jelen, nem is verekszik, a történetben főleg a fiataloké a szerep, a leginkább pedig fiáé (Sammy). Sammy Hung és Kane Kosugi a valóságban is jóbarátok, és a filmben is. Európából utaznak Kínába, ahol Kane nagyon szeretne Choy Lee Fut stílust tanulni, és Sammyéknek pont egy olyan kungfuiskolájuk van, amit viszont épp egy gonosz cég akar felvásárolni. Élen egy csinos biznisznővel, aki aztán romantikusan is felkavarja őket. A meglehetősen buta történet már az elején a lényegre tér, a kis, történelmi iskola sorsát egy mérkőzés dönti el, melyben az üzletemberek harci bandája ellen kell hármuknak a ringbe szállni. Kiszámítható az egész, de azért szórakoztató, és a bunyók látványosak.

Olvass tovább

Kategória: FILM, KÍNAI | Kommentelj

Jóképű

Jackie Chan Chinese Zodiac c., régen várt filmje egyre valóságosabbá válik. Az Istenek Fegyverzete / Operation Condor 3-ként is elhíresült kalandfilmről már azt is tudni, hogy Párizsban forgatják, ez lesz Jackie következő filmje. A legújabb hír pedig, hogy szerződtették Kwon Sang Woot is, aki nekem még a Volcano Highban, akciószereplőként lett szimpatikus, majd külső adottságai révén inkább romantikus komédiákban láthattuk (My Turor Friend, Love So Divine..) a korábban modellként dolgozó, koreai színészt. Legutóbbi filmje a 71: Into the Fire volt.

Kategória: CELEB, NEWS | Kommentelj

The World

Shijie (2004), kínai dráma. Rendezte: Jia Zhangke. Főszereplők: Tao Zhao, Sanming Han, Taisheng Chen. A fiatal rendező első filmsikereit hivatalos engedély nélkül, “underground” készítette, de már ezek is viszonylagos ismertséget hoztak neki, pl. az 1997-es Xiao Wu (The Pickpocket) és a 2002-es Unknown Pleasures. A The World volt első alkotása, amelyet a kínai filmcenzúra szervezet is jóváhagyott, következő filmjével, a Still Life-fal pedig már Arany Oroszlánt nyert a 2006-as Velencei Filmfesztiválon. A The World-öt is ott mutatták be, versenyben volt, de nem nyert.

A The World produkciójában Jia saját cége, a Xstream Pictures mellett a francia Lumen Films és a japán Office Kitano is részt vettek, utóbbi Takeshi Kitano vállalkozása, aki a rendező korábbi filmjébe, az Unknown Pleasure-be is beszállt már.

Olvass tovább

Kategória: FILM, KÍNAI | Kommentelj