Keleti Szél

A windhorse (szél ló) a keleti sámánizmusból és részben Tibetből származó allegória az emberi lélekre, amelyet szárnyas vagy szárnyatlan lóval ábrázolnak sokszor a kis ima-zászlókon is, amelyeket szintén szoktak ugyanezzel a névvel is emlegetni. A film a tibeti elnyomás napjainkban is élő helyzetét mutatja be egy dramatizált, fiktív történet segítségével, amelyet az amerikai és ottani, helyi – amatőr és profi – filmesek titokban forgattak Tibet és Nepál területén, majd nemzetközi fesztiválokon vetítették, Floridában díjat is nyert. A film 1998-ban jelent meg, rendezője Paul Wagner, és a film weboldalán olvasottak alapján a készítés maga is egy izgalmas történet volt. A film VHS-en, majd 2005-ben DVD-n is megjelent, amazonon lehet hozzájutni (használtan vagy méregdrágán), a neten csak a vhs-verzióból kering egy-egy kósza példány. A téma iránt érdeklődőknek mindenesetre ajánlom.

Engem elsősorban az fogott meg a filmben, hogy az egyik szereplővel ebédeltem a múlt héten. :) Ettől függetlenül nagyon érdekes, borús, kegyetlen és sajnos valóságosnak tűnő képet fest az ottani helyzetről a mű. Érdemes elolvasni, hogyan készült. Egyike az olyan ritka filmeknek, ahol a vége után még a feliratok is tartogatnak meglepetést, csak nem úgy, mint az elrontott jelenetes poénok Jackie Channál, hanem extra dráma. Legalábbis engem külön sokkolt, ahogy jöttek a helyi szereplők, akiknek az életükbe kerülhetne a nevüket elárulni. “XX szerepében: a színésznő, aki XX-t játszotta” – így. Igazából csak két, kínaiakat alakító, profi színész szerepel a stáblistán, Richard Chang és Lu Yu.

Olvass tovább →