.. és sok ázsiai filmet a fa alá/képernyőre! Egy aktuális..
Indoklás és ajánlók is jöhetnek. Ez pedig, ami tavalyról maradt:
Hoshi o Ou Kodomo (2011), japán anime, rendezte-írta Makoto Shinkai (5 Centimeters per Second, The Place Promised in Our Early Days). A film több, mint kétórás, a leghosszabb animációs filmnek készült, május 7-én mutatták be Japánban. Fő témája a búcsú, emellett van benne kaland, dráma, akció és románc is. Vizuálisan igen szép a film, de a kedves képek ellenére a mondanivalója elég komoly, nekem tetszett, a végére azért üt is. Ajánlom.
A főhős Asuna, egy iskolás lány, aki magányosan tengeti napjait, egy különleges kismacskát tudva barátul, miközben anyja nővérként éjjel-nappal dolgozik. Apjától, aki már nem él, egy különös kristályt kapott emlékbe, amelynek segítségével titokzatos zenét fog be egy nap valami tákolt rádiószerűvel. Talpraesett lány, jó tanuló, és saját magát is kénytelen így, egyedül ellátni, de persze, ebben azért van valami szomorú. Egy nap hazafelé egy furcsa, hatalmas szörny támadja meg, és egy legalább olyan furcsa fiú megmenti. Egy ismeretlen helyről érkezett, a csillagokat bámulja, de nem űrhajós, otthona épp az ellenkező irányban van. De még mielőtt megismerkedhetnének igazán, a fiú is eltűnik, Asuna pedig útrakel, hogy megtalálja. (Előzetes..)
Arról már volt szó, hogy Enkh Jargal mongol morin khuur-, torokének- és mindenféle zeneművész űberkirály, és tessék beszerezni, de hirtelen kíváncsi lettem, fellép-e valahol. Hoirr Öngö c., egyetlen szólóalbuma 2002-ben készült, így gondoltam, nem egy pörgős karrier, de ehhez képest nagyon durva a koncertnaptára, főleg német és francia, belga, svájci fellépésekkel, de naponta, 2013-ig tele. Ráadásul egy csomó formációban játszik, így találtam pl. ezt a saz-morinkhuur-thavil kombót (török lant, mongol hegedű, indiai dob):
Az Ani Kuri tévéműsor mellé készült 15 db. egyperces animét 2007-2008-ban láthatták a japán nézők az NHK csatornán, mindegyiket más-más rendezte. Többek közt Makoto Shinkai, Michael Arias, Mamoru Oshii és Satoshi Kon (“Jóreggelt!”):
