A zeneszerzőjében azonos, témájában hasonló Rurouni Kenshin filmzene hatására belehallgattam a Naoki Sato (Szató) szerezte Ryomaden (vagy Ryoma Den, Rjóma legendája) filmzenébe, és gyorsan rá is kattantam. Bizonyos szempontból még jobb is, mint a másik, és mindenféleképp több, mivel négy lemez is megjelent belőle, összesen 68 dallal, amiből a lényeg azért főleg az elsőn található húsz.
A japán NHK televíziónak már a fekete-fehér idők óta vannak ún. “taiga” drámái, hosszú, egy éven át futó tévésorozatai, amelyek történelmi témákat, és főleg a szamuráj-kort mutatják be. A Ryōmaden a 49. ilyen széria volt, amelyet 2010-ben játszottak, és nagy népszerűségre tett szert, a fiktív főszereplő szülőhelyén 23 millió yenes plusz bevételt könyvelhetett el a turizmus a tévérajongók miatt. De a filmről majd inkább, ha végignéztem a 38.5 órányi adást.. A történet kb. ugyanakkor, a 19. sz. második felében játszódik, mint a Kenshiné is. A zenére visszatérve, mint már említettem, ebben is énekelt Lisa Gerrard (Dead Can Dance). Ezzel indul a film és a cd:
