Idén nem láttam olyan sok jó, új filmet, így most két szavazás is lesz. Először egy szűkebb, de legalább kiegyenlített listán lehet szavazni rá, hogy a Goemon volt a legjobb film az idén :))) A másik listába pedig megpróbáltam néhány olyat gyűjteni, amiket nem láttam, de másnak talán tetszett, úgyhogy meglátjuk, mit ajánlotok...
Plusz egy hír: A felkelő nap árnyékát jegyző Ferber Katalinnak új könyve jelent meg, a Mindenki Szellemi Kalauza: Japán. "A tizenhat éve Japánban élő és tanító professzorasszony könnyed, szellemes hangvétellel mutatja be Japánt, annak szép, kevésbé, szép, vagy éppen nehezen elviselhető hagyományait, jelenét, jövőjét, mindazt - a földrajztól, nyelvtől, a közlekedéstől, a kommunikáción át a maffiáig -, amely egy „mindenki szellemi kalauzába” belekívánkozik. A nagy formátumú albumot óriási színes fotók illusztrálják, pontosabban: a szerző egy–egy fotóhoz írja „hozzá” bédeckerét."
40 évvel ezelőtt a japán Shōnen Sunday magazin egy képsorozatot közölt "Computopia" címmel, amely azt próbálta elképzelni, milyen lesz a jövő robotokkal. Az illusztrációkon látható dolgok egy része talán valóra is vált, mindenesetre aki esetleg már élt akkoriban, elmesélhetné, hogyan látta a számítástechnika jövőjét '69-ben :)
Az első képen a robotok iskolai alkalmazása látható, a gyerekek a számítógépes képernyőre írják a választ, aki téved vagy rosszalkodik, azt meg fejbekólintják. A második kép nem is a mát, hanem a 20 évvel ezelőtti jövő kompúterizált háztartását próbálta bemutatni, van rajta falméretű képernyő újsággal, automata légkondi, robotporszívó és videó chat (utóbbi nem nagy szám, már Fritz Lang 1927-es, Metropolis c. némafilmjében is szerepelt az ötlet). A harmadik képen egy szintén valóra vált elképzelést, egy robotok által végzett műtétet láthatunk. [képek via Giz via Pink Tentacle]
Vajon, ha az akkori tippek így bejöttek, azt jelenti-e, hogy a mai elképzelések is megvalósulnak? Nem mind lenne jó... Főleg animék jutnak eszembe. Pl. ott volt a Paprika, amelyben a tudósok az álmainkat tudták kivetíteni, hogy a pszichológus lássa, és bele tudjon menni, ám a két világ közti határ kezdett elmosódni. A Resident Evilben bioterror-támadás és zombik jönnek. A környezeti pusztulást vízionáló sztorikat megszámolni sem lehet, visszatérő téma Miyazakinál is (Nauszika pl.) Egy másik sokat szereplő fantázia az androidokkal való együttélés, ami nemcsak a mai, japán filmekben jön elő, ott volt anno pl. a Szárnyas fejvadász.
Könnyű elképzelni a dolgot, ma már elég gyorsan fejlődnek a robotemberek, van olyan is - visszatérve az első képhez -, amelyik tanárnéniként funkcionál. Ez persze, sok problémával járhat. Az Appleseed biorobotokkal teli, idilli civilizációját politikai érdekek törik szét, a Vexille 2077-beli Japánjában pedig nem árulhatom el, hogy mi a gond :) De vannak benne fejlett, harci robotok is, nanotechnológia, illetve exoskeleton a katonákon (ami már létezik). A Sky Crawlers örökéletű gépemberei háborús játékban szereplők, és meghalni szeretnének, az Ergo Proxy világégés utáni, utópisztikus kupolavárosában pedig öntudatra vágynak a robotok, míg az emberek a túlélésre. Ebben a filmben is képes már a technika egy apró részből létrehozni egy teljes lényt, kicsit hasonlóan, ahogy az Ötödik elem elején is Milla Jovovichot legyártották. Úgy tűnik tehát, a jövő robotjai emberi testrészeket vagy embereket fognak helyettesíteni, vagy majd lönek ránk.
A bejegyzésoldalak szokásos, jobb alsó részén található ikonsorba bekerült az iwiwen való megosztást segítő gomb, használjátok bátran, ahogy a többit is! Van már facebookos, propelleres stb., és főleg az első, főoladali ajánlót javaslom még nyomogatni a hosszabb írásoknál. :)
A felismerhetetlenségig kicsavart városnév-betűkből (hiragana, katakana vagy kanji) kialakított logók, amelyek valahogy jelképezni próbálják az adott térséget: blogposzt és wiki.
Ismét egy érdekes, magyar nyelvű cikket ajánlok Japánról, amelyben az ország régi üzleti vállalkozásairól van szó, olyan cégekről (építőipar, szálloda, papírgyár), amelyeket több, mint ezer éve alapítottak. Kiváncsi lennék, nekünk melyik a legősibb cégünk, nem találtam egyet se a 19.sz. előttről..
Utagava Hirosige (Hepburn-átírásban Hiroshige Utagawa) (1797–1858) japán festő. Leginkább színes fametszeteket készített, és tájképsorozatokat adott ki. Talán a legismertebb japán képzőművésznek mondható, legalábbis fametszetei igen népszerűek. Nagy hatással volt a francia impresszionistákra is, Van Gogh két művét is lemásolta a fenti gyűjteményből. A 100 híres, edói látképet még 1858-ben publikálták, a festő halála évében. Címével ellentétben a kötet 118 képet tartalmaz, és lenyűgöző sorozat. (Edo egyébként a mai Tokió.)
Egész véletlen került a kezembe a könyv, de nem tudtam levenni róla a szemem a végéig, bármelyik képet szívesen kitenném a falra, csodálatosak. Az élénk színek, harmonikus elrendezés, szépség mellett különösen az tetszik, hogy élettel teli, szinte megelevenednek benne a korabeli utcák, tájak. Annak ellenére, hogy nyilvánvaló, hogy "csak" tarka fametszetet látok, olyan érzés, mintha fotót néznék, olyan elkapott pillanatok vannak rajta, érdekes szemszögekből. A maga korában nagyon modernnek hathatott ez a fantáziadús látásmód, érdekes keretezések, közeli-távoli dolgok. A lenyomatok egy jóminőségű sorozatát a Brooklyn Museum őrzi, és szerencsére a neten is fent van. Itt végignézhetjük őket, és arról is olvashatunk, épp mi szerepel a képeken:
Az előbb ismét eszembejutott, hogy milyen sok jó filmet láttam még azelőtt, hogy a blog született, és ezek közül sokat érdemes lenne bemutatni. Lehet, hogy ez egy nap majd megtörténik, de most összeírom a legjobb, legfontosabb filmek listáját, amolyan ajánlóként is, pár szóval. Ezek mind 10-ből 10 pontosak szerintem:
Tigris és sárkány (Crouching Tiger Hidden Dragon, 2000). Sokaknak lehet, hogy túl kommersz, de szerintem abszolút hibátlan mű, szuper színészek, sztori, zene, többször nézhető, felejthetetlen, festői képekkel. Ang Lee rendezésében eddig minden film elragadott, rámtelepszik a hangulat napokra, mintha fel se ébrednék a filmből.
Istenek fegyverzete 1-2. (Armour of God, Operation Condor) - Jackie Chan klasszikus, szórakoztató, vicces, látványos filmje, amit még moziban is többször néztem meg, és amire két évtized távlatából is lehet emlékezni. Ide sorolhatnám még a Rendőrsztori filmeket is, de azokra ez kevésbé jellemző. Plusz a Crime Story, ami Jackie legkomolyabb drámája.
Fist of Legend - Jet Li. Klasszikus, látványos, izgalmas. Botrány, de nekem nagyon tetszett a Romeo Must Die is, sőt, szvsz Jet a Halálos fegyver 4-ben a legsármosabb :)
Chihiro Szellemországban: Miyazaki top animéje, többszörnézős, kiváló, mélyértelmű, szép, látványos, Még a Princess Mononokét is elő kéne venni, de Ghibli filmekkel sajnos spórolni kell, olyan kevés van.. Ja, meg a Totoro.
Ninja Scroll is alap, bár a nagy lelkesedés és az anniversary edition megrendelése után másodjára már nem ütött annyira. A tv-sorozat verzió sem, de annak remek a zenéje.
John Woo: The Killer. Ezt is többször láttam, alap. A rendező legjobbja szerintem.
Chungking Express - kedvenc Wong Kar-wai. Fallen Angels dettó. Chungking megvan HD-ban, talán ideje újra.
Infernal Affairs (Szigorúan piszkos ügyek) 1-3, a hongkongi krimi krémje, nem véletlenül remake-elték (Departed).
Storm Riders, Time and Tide, Hero, Come Dring With Me, Jin-Roh, Battle Royale, Rashomon, Zatoichi... Korea fénykorából: My Sassy Girl, My Tutor Friend, JSA, Oldboy, Musa (A harcos), Whasango - Volcano High... - és ez még csak a jéghegy csúcsa. A fenti filmeket nyugodt szívvel ajánlom mindenkinek.
Lezárult szavazásunk a tavalyi év legjobb filmjéről, amelyet Jet Li és Jackie Chan első közös filmje, a The Forbidden Kingdom (Az elveszett királyság) nyert meg. Második a Chocolate, egy női főszereplős, thai verekedősfilm, harmadik pedig John Woo történelmi Red Cliffje. Ebből - tekintve a tényleg jó, nyertes film nemzetközi ismertségét, jobb reklámját és amerikaiságát - arra következtetek, sokan járnak erre a téma elkötelezett hívein kívül is filmkedvelők, akik esetleg a többi nevezettet kevésbé ismerik, vagy az is lehet a jelenség mögött, hogy moziban vetített, magyar nyelvű filmről van szó. Nehéz találgatni, mivel az oldal erős látogatottságával szemben a kedves olvasók közlési hajlandósága elég gyenge. Tessék többet kommentálni! :)
Könnyű elképzelni a dolgot, ma már elég gyorsan fejlődnek a robotemberek, van 
Utagava Hirosige (Hepburn-átírásban Hiroshige Utagawa) (1797–1858) japán festő. Leginkább színes fametszeteket készített, és tájképsorozatokat adott ki. Talán a legismertebb japán képzőművésznek mondható, legalábbis fametszetei igen népszerűek. Nagy hatással volt a francia impresszionistákra is, Van Gogh két művét is lemásolta a fenti gyűjteményből. A 100 híres, edói látképet még 1858-ben publikálták, a festő halála évében. Címével ellentétben a 
Egész véletlen került a kezembe a könyv, de nem tudtam levenni róla a szemem a végéig, bármelyik képet szívesen kitenném a falra, csodálatosak. Az élénk színek, harmonikus elrendezés, szépség mellett különösen az tetszik, hogy élettel teli, szinte megelevenednek benne a korabeli utcák, tájak. Annak ellenére, hogy nyilvánvaló, hogy "csak" tarka fametszetet látok, olyan érzés, mintha fotót néznék, olyan elkapott pillanatok vannak rajta, érdekes szemszögekből. A maga korában nagyon modernnek hathatott ez a fantáziadús látásmód, érdekes keretezések, közeli-távoli dolgok. A lenyomatok egy jóminőségű sorozatát a Brooklyn Museum őrzi, és szerencsére a neten is fent van. Itt végignézhetjük őket, és arról is olvashatunk, épp mi szerepel a képeken: