My Darling is a Foreigner
Nem gondoltam volna, hogy az első, japán manga, amit olvasok, egy magyar származású külföldiről fog szólni, és ráadásul ipad applikáció formátumban kerül elém.. Így alakult, ez a könyv már régóta érdekelt, amióta a megfilmesítéséről hallottam. Most pedig lehetőségem lett egy ilyen kényelmes verziót, egy gombnyomással megszerezni, úgyhogy menten el is olvastam, nem hosszú, kb. 170 oldal. A kezdő mangaolvasók egy apró, buta hibájába egyből sikerült beleesnem, amit a formátum némileg súlyosbított... A bevezető és a címlap átlapozása után ugyanis a könyv végére értem, és nem volt tovább. Ha ez egy fizikai kiadvány (létezik print változata), akkor nyilván azonnal észreveszem, hogy a másik irányba vannak a lapok, de így eltelt pár másodperc is, mire leesett, hogy jobbról balra kell lapozni. :) Ez még a könnyebb dolog, a soronkénti jobbról balra olvasás kicsit nehezebb, de hamar megszokható.
Ebook-olvasóra feltölthető, ingyenes könyvek keresése közben bukkantam erre az érdekes, régi kiadványra, amely elérhető a Project Gutenberg 
Mikor költözéskor kezembe akadt néhány poros, régi könyv közül a Marék Veronika írta/rajzolta Jó éjszakát, Annipanni, egy pillanat alatt feléledt az emlékezetemben a gyermekkor varázsa, nagyon kedvelem ezt a sorozatot. Nem, nem tévesztettem el a blogot.. :) Aki nem tudná, a Kockásfülű nyúl sztoriját is jegyző 
„Vou Dai első számú tekintélye, a Méltóságos Bölcs, már régen számot vetett azzal hogy nincs nagyobb ostobaság, mint a falu fiataljainak olymérvű sanyargatása, amivel a vidék elhagyására kényszerítjük őket. Tízből kilenc, aki így elment, kalóz megátalkodottsággal tért vissza. Az igazán tapasztalt ember mindig csak módjával, félig-meddig igázza le a népet. Elébb finoman a folyó mély vizébe lök mindenkit, aztán a kezét nyújtja, hogy hálára kötelezze a könyörületért esdelőket. Az öklével veri az asztalt, hogy kizsaroljon az emberekből öt piasztert, de miután a zsebében van a pénz, a „szegénység láttán érzett szánalomból” tíz szu alamizsnát szór szét nagylelkűen. És az ilyen ember mindig tudja, kivel hogyan bánjon. Legkönnyebb megsanyargatni a némileg vagyonos embereket, mivel szép feleségeik és sok gyermekük miatt félnek a mandarinoktól. A család nélkülieket kétségtelenül egyszerű lenne eltenni láb alól, de nem hoznának semmi jövedelmet, hacsak a testük, a csontvázuk nem az. Nem érdemes beléjük kötni, mert ezzel csak az ellenségnek ad okot az ember a kötözködésre: mint minden faluban, Vou Daiban is megvoltak a különböző klikkcsoportok egy-egy vezető körül.”
