Aomori

fesztiváldísz az állomáson esti kikötő

Kifelejtettem Aomorit, annyira lefoglaltak az őszi lombok, és annyira spontán ékelődött be a moriokai délutánomba is ez a fő, japán sziget, Honsú, északi csücskén található város. Az történt, hogy megnéztem mindent Moriokában, ahova meg amúgy is Sendai helyett mentem, bő félórával északabbra, ami a leggyorsabb shinkansen miatt plusz 184km-t jelent. Esett az eső, és délutánra végeztem a sétával, bandukoltam vissza az állomás-közeli hotelbe, azon tűnődve, hogy akkor most mit csináljak még.

tourist office dock

Hirtelen ötlettől vezérelve megnéztem az időjárást (odafenn nem esik), az órát (van még naplementéig két óra) és a menetrendet, majd pedig felugrottam ismét a Hayabusára. A közel 180 km-es táv ezúttal 52 perc volt Shin-Aomoriig, ahonnan még át kellett szállni egy 6 perces útra Aomori állomásig, ami a kikötőnél van. Ez a következő vonat egyébként épp az alagúton át Hokkaidó szigetére (Hakodatébe) tartott, és nagyon erősen elgondolkoztam, hogy fennmaradjak-e rajta, mert megjárhatnám még azt is este 10-ig, de a másnapi, fontosabb tervem – Yamadera – miatt inkább győzött a józan ész. Így is már 360-valahány km-es kitérőt tettem Sendaiból… (Meg aztán, jövő márciustól már Hakodatébe is elér majd a shinkansen, Tokióból bő 4 óra menetidővel.)

múzeum múzeum bejárat

Idő hiányában, a sötét közeledtével (japánban nincs óraátállítás, úgyhogy korán sötétedett) az állomás közelében néztem körül, sok látnivaló amúgy is itt van. Például a híres, nyári fesztivál, az egykoron még Magyarországra is ellátogató Aomori Nebuta matsuri lebegő, világító, óriás papírmasé figuráit örző múzeum, a Nebuta Warasse. A már külsőre is érdekes, piros épület közvetlen az állomás mellett található, és 600 yen a belépő. Emellett egyébként már az állomáson belül is ki van rakva egy-egy ilyen Nebuta lámpás-figura, és a látványos, jellegzetes alakokkal ellátott szuvenírekből sincs hiány (strandtörcsin pl. elég jól mutat..). A múzeum fő termében sötétben láthatók a kivilágított figurák, a fesztivál hangulatát idézve.

Hakkodamaru komp

Nekem erre viszont nem volt időm, úgyhogy kimentem a partra, hogy átnézzek Hokkaidóra (persze, messzebb van, mint hogy látni lehessen), a kikötő partján sétáltam egyet, a turistahivatal pl. egy szintén érdekes, háromszögletű épület. Egy szép függőhíd is átível a sinek felett, amiket pedig láthatunk a tenger felé eltűnni – innen indul ugyanis a Hokkaidóra vezető, 53,85 km-es Seikan alagút a víz alatt, amely jelenleg a világ leghosszabb vasúti alagútja. Amikor még ez nem volt, kompok vitték át Hokkaidóra az embereket, autókat és vasúti szerelvényeket, és amin a leginkább megakadt a szemem, az pont egy ilyen komp volt, az emlékmúzeummá átalakított, a kikötőben – szintén az állomás közelében – dokkoló, szép, nagy, sárga, Hakkódamaru (八甲田丸).

aomori8  aomori9

Az alagút megnyitásával 1988-ban leszerelt Hakkodamaruval annó 3,5 óra volt az út Japán legészakibb, nagy szigetére. Ma az egész hajó bejárható, mint múzeum, reggel 9-től este 7-ig, ill. novembertől már csak d.u. 5-ig (úgyhogy sietnem kellett..). A belépő 500 yen. Először az utastér szintjén járunk körbe önállóan, az útvonalat nyilak jelzik, néhol fel-le kell menni lépcsőkön is. Elsőként a helyi kultúrát bemutató diorámákat és fotókat látunk, falusi, almatermelő viaszfigurákkal. Az alma fontos dolog Aomoriban, az állomás is telis-tele van almás szuvenírekkel.

aomori11 aomori12 aomori13 aomori14

Az életszerű jelenetek közt van pár érdekes viaszfigura is, mint pl. az asztalra borulva alvó részeg alak. :) Ezen kívül a hajó személyzete, pl. a kapitány is ott áll a helyén, és az élethű figurák mellett kis hangszórón néha még hallgathatjuk az éppen zajló (fiktív) telefonbeszélgetést is, hogy még inkább beleélhessük magunkat. A hídról, ahol épp a viaszkapitány osztja a parancsokat, feljuthatunk a fedélzetre is. Elöl-hátul körbesétálhatunk, és szép kilátás nyílik a kikötőre is. Sőt, még feljebb is visz a lépcső, ugyanis a hajó kéményébe is fel lehet menni.

motor aomori18

Az út egy pontján liftbe vezetett, a következő rész a hajó alja volt, ahol a vonatok utaznak – most is ott állt egy postavonat, egy dízel és egy expreszz. 48 vasúti kocsit tud lenyelni a hajó, négy vágányon. Ezután pedig a műszaki részeket nézhetjük meg a géptérben, én pl. kaptam az alkalmon, és csináltam egy szelfit a hajó szobányi méretű motorjával, mert hajómotorban ritkán járok. :) Zárásra épp bejártam mindent, kint addigra pedig már besötétedett, úgyhogy irány vissza Moriokába.

kémény Aomori

Bár csak keveset láttam Aomoriból, nagyon kellemes helynek tűnt, és persze, a fesztivál idején lehet a legjobb, de arra jó előre fel kell készülni, mert a több, mint 3 millió látogató miatt a szálláshelyek már egy évvel előre elfogyhatnak.

A bejegyzés kategóriája: JAPÁN, Utazás
Kiemelt szavak: .
Közvetlen link.

Eddig 2 hozzászólás érkezett

  1. Chouwen szerint:

    Jó kis helynek tűnik! :)

  2. asiafan szerint:

    Az. :) Ja, és Tokióból csak 3h az út (718km).

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.