Kobun, a klasszikus japán nyelv

taketoribook

Bár a legkorábbi, japán irodalmi művek, mint pl. a Taketori Monogatari vagy a Gendzsi szerelmei is klasszikus japán nyelven íródtak, a kobun 古文 (こぶん) illetve más néven bungo 文語 (ぶんご) hosszú évszázadokon keresztül használatban volt, és amolyan átfogó kifejezés a 8-19. századi irodalmi, japán nyelvre, ami a mai nyelvtől jelentősen különbözik. Legalább annyira, mint nekünk az, hogy Latiatuc feleym ʒumtuchel mic vogmuc.

Ellenben még ma is találkozhatunk darabjaival, pl. a udvarias kifejezésekben, kabuki és nó színházban, tradícionális művészetek zsargonjában, mint pl. ikebana, vagy épp shamisen-kottában, illetve egyetemi felvételi és akár JLPT N1 tesztfeledatok közt is felbukkanhat. Első találkozásom során először nem is tudtam, mivel állok szemben, csak felhúztam a szemöldököm a Bambuszvágó történetének (Taketori monogatari) első bekezdését olvasva, és aztán, ahogy a szótárban nyoma sem volt a kikeresett szavaknak, kezdett gyanús lenni az egész. Aki látta a Ghibli animeverziót – The Tale of Princess Kaguya -, annak ismerős lehet a szöveg, amit néhol a régi verzióban idéznek.

kaguyahime

今は昔、竹取の翁といふ者ありけり。野山にまじりて竹を取りつつ、よろづのことに使ひけり。名をば、さぬきの造となむ言ひける。その竹の中に、もと光る竹なむ一筋ありける。あやしがりて、寄りて見るに、簡の中光りたり。
Ima wa mukashi, taketori no okina to ifu mono arikeri. Noyama ni majirite take wo toritsutsu, yorodzuno koto ni tsukihikeri…

Heee?! ifu? arikeri? Hát, ilyen nincs is, és mégis van. Aztán lassan rátaláltam az ezzel foglalkozó oldalakra és könyvekre, amelyek elmagyarázzák a témát, ezeket majd linkelem. Az első, nagy segítség annak felismerése volt, hogy az eltérő szóhasználat és a totál más, de a maiban is tetten érhető, izgalmas nyelvtan mellett már eleve a betűk olvasata is különbözik. Egyebek közt pl. a nem szóeleji ha hi fu he ho az wa i u e o, amiből esetleg a topik jelölő は “wa” olvasata ismerős lehet a japánul tanulóknak ma is, plusz így már mindjárt jobban néz ki a fenti szövegben az “okina to IU mono” vagyis az okinának hívott illető. Vagy a második sorban az ihikeri, azaz Iikeri, amiből a keri a múltidő. Persze, szintúgy használatban van a ゐ/ヰ (wi) és ゑ/ヱ (we) kana is a régiek közül, és még több tucat jelet kell másképp olvasni.

genji_02

Úgyhogy innen már csak a matematikai képlet kell, amivel visszakonvertálom érthetőre a szöveget, gondoltam, de azért annyira nem egyszerű. Bementem a Kinokuniya könyvesboltba, és jópárszor neki kellett futnom a kérdésnek az információs pultnál (azt hiszem, a bőrszínem nem harmonizált a témával), mire megértették, hogy mit keresek, de nincsenek kobun szövegeik. Végül a középiskolai tankönyveknél találtunk vonatkozó kiadványt, és közben elmesélte az eladólány, hogy ez nekik kötelező tananyag gimiben, és mennyire utálják, mert nem értenek belőle egy mukkot sem, és olyan, mint egy idegen nyelv. Nekem, mondjuk, pont ezért tetszik, mert olyan, mintha újra elkezdhetnék japánul tanulni. :) Részletes ismertető helyett az érdeklődők számára a következő forrásokat ajánlom (magyar nyelvűt nem találtam):

Könyvek:

  • Haruo Shirane: Classical Japanese: A Grammar (részlet)
  • Haruo Shirane: Classical Japanese Reader and Essential Dictionary (részlet)
  • Alexander Vovin: A Reference Grammar of Classical Japanese Prose
  • Akira Komai: An introduction to Classical Japanese (scribd)
  • G. B. Sansom: An Historical Grammar of Japanese (link)
  • J. R. Bentley: A Descriptive Grammar of Early Old Japanese Prose (scribd)
  • J. T. Wixted: A Handbook to Classical Japanese

Íme egy teljes kobun tanfolyam youtube videókkal, melyben a tanár elmagyarázza a nyelvtant a tábla előtt, hasznos, kellemes hallgatnivaló (haladóknak). A középiskolai Kobun Nóto könyv kiegészítése.

A Taketori Monogatari “lefordítása” kapcsán ez is remek oktatófilm. Itt a 2. rész.

kobuntake

Az NHK televíziónak is van számos kobun témájú adása iskolások számára, amelyekhez videók és letölthető anyagok, online kvízek, különböző tanári segédletek is rendelkezésre állnak. Természetesen ezek közt szerepel a Bambuszvágó története is. A videóban felolvassák először eredetiül, majd animációs változatban követhetjük a mai nyelvre átültetett sztorit. Aki még nem ismeri, annak azért elsőként a Ghibli stúdió csodaszép animéjét ajánlanám. A nyelvtanuláshoz akad sok más, régi történet is.

A bejegyzés kategóriája: JAPÁN, KÖNYV
Kiemelt szavak: .
Közvetlen link.

Eddig 4 hozzászólás érkezett

  1. 杏桃來春 szerint:

    A 古文-nal az a baj szerintem, hogy túl szárazan tanítják, emlékeim szerint még az elte japán szakán is (jó, ez 14-15 éves sztori).
    Pedig lehetne ezt izgalmasabban is előadni…..

    A Komai és a Bentley egyébként fent van a scribden is> https://ja.scribd.com/doc/41469354/Klasszikus-japan-nyelvtan-Komai-A-Grammar-of-Classical-Japanese
    https://ja.scribd.com/doc/133235014/A-Descriptive-Grammar-of-Early-Old-Japanese-Prose

  2. 杏桃來春 szerint:

    Jut eszembe, nekem 古語辞典-ként ez jött be nagyon: 全訳読解古語辞典  (三省堂) http://dictionary.sanseido-publ.co.jp/dicts/ja/dokkaiKogo4/

  3. asiafan szerint:

    Köszi a linkeket!

  4. asiafan szerint:

    Az NHK videók szerintem szórakoztatóak pl., meg eleve az, ahogy meg-megtalálja az ember a mai kifejezések, formulák eredetiét, és így értelmet nyernek dolgok.
    De 16 évesen engem se pont az Ómagyar Mária-siralom érdekelt..

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.