The Tale of Princess Kaguya

kaguya-p

Kaguya-hime no Monogatari (かぐや姫の物語 ), 2013-as, japán anime a Ghibli Stúdiótól. Rendező-forgatókönyvíró: Isao Takahata (Grave of the Fireflies, My Neighbors the Yamadas, Pom Poko). A The Tale of the Bamboo Cutter /  Taketori Monogatari / A Bambuszvágó története c., 10. századi, japán népmese története alapján készült. Magyarul még “A bambuszgyűjtő öregember története” címmel ismert, bár a bambuszt nem gyűjtik, hanem vágják benne. Zene: Joe Hisaishi.

kaguya_1 1_修正2_ol

A film 137 perces, Japánban már tavaly novemberben bemutatták. Amerikai bemutatója idén ősszel volt, és már megjelent dvd-n, bluerayen is. Magyar bemutatóról nincs információm. Számtalan kisebb-nagyobb fesztiváldíjat nyert a film, de megérdemelne egy Oscart is. A film, a történet, a rendezés és a zene egyaránt. Hihetetlenül meseszép volt.

A történet alapjául szolgáló, 10. századi japán mese, A bambuszvágó története (竹取物語 Taketori Monogatari) a legrégebbi fennmaradt, japán elbeszélés (monogatari), egyben egyfajta scifi prototípus is, tekintve, hogy a hercegnő a Holdról érkezett, és egy repülő csészealjra emlékeztető járművet is taglalnak benne – az animeváltozat azonban már csak a földi meséről szól, úgyhogy űrcsatát ne várjunk. A történetről itt olvashatunk még érdekességeket, de a spoilerek miatt csak a film megnézése után!

kaguya_3 kaguya_4

A történetben szereplő, aprócska hercegnőt egy bambusz tövében találja meg az idős “bambuszgyűjtő”, majd hazaviszi feleségéhez, és ahogy megfelelő családra talál a kis csodalény, átváltozik bébivé. Innentől, mint saját édesgyermeküket nevelik az erdei házban, és a bambuszra jellemző gyorsasággal növekvő kislány hamar barátokra is lel. Ám az égiek hercegnői sorsot szántak neki, legalábbis erre enged utalni a következő kettévágott, furcsa bambuszból az öregember elé ömlő arany és luxus-kimono. Az arisztokrata világba azonban már nehezen megy a beilleszkedés…

A film végén csak sírni tudtam, azóta meg újra akarom nézni. Takahata előző filmje, az 1999-es A Yamada család hidegen hagyott. Azt nem láttam olyan szépnek, mint a tipikus Ghibli filmek kedves, tarka, részletgazdag animációját, ellenben ehhez a meséhez tökéletesen illik ez a visszafogott, kifinomult stílus, amely a japán festményeket idézi. Nem csak lerajzolták a sztorit, hanem tele van művészi megoldásokkal, vizuálisan és zeneileg is. Nekem különösen tetszett, ahogy pl. a népi gyerekdal (わらべ唄) előkelő udvari zenévé (天女の歌) alakul az előadó és a mögöttes tartalom függvényében. Ezt a két dalt (36-37. track a filmzene cd-n) érdekes mód maga a rendező,  Isao Takahata komponálta.

kaguya_5 kaguya_6

A soundtrack külön posztot érdemelne, szintén csodálatos. Egyes trackekben (12, 31, 33) maga a zeneszerző, Joe Hisaishi zongorázik. Hisaishi zseniális zenéje már-már elengedhetetlen része a Ghibli Stúdió filmjeinek – bár főleg Miyazaki animéiben hallhatjuk, Takahata filmjeiből ez az első, amelynek ő a zeneszerzője. Zenéje számomra többnyire csak háttérzene, ám ezúttal olyan szépre sikerült, hogy magában is elhallgatgatom. Íme a szimfonikus koncert változat.

Érdekes módon japán koto helyett kínai guzhenget hallhatunk benne (Xiao-Qing Jiang előadásában) – de valahogy jobban is passzol, mint a koto rideg hangja. Egyébként is, akárcsak a japán kultúrában, az eredeti mesében is számtalan kínai hatás érhető tetten. Sok más, tradícionális hangszert is hallhatunk még, pl. az udvari zenében használt, fúvós hichirikit. A nagyzenekari részeket a Tokyo Symphony Orchestra játssza, a 34. dalt (いのちの記憶) pedig Kazumi Nikaido írta és énekli. Az énekesnőnek külön is megjelent egy albuma Ghibli, Princess Kaguya and I címmel, melyen korábbi filmek dalai is szerepelnek.

Kaguya hercegnő történetét mindenképp japánul nézzük meg – egyelőre angol feliratot találhatunk hozzá, de az angol szinkront kerüljük el messzire, a dalokhoz különösen nem passzol. A nyolc évig készült film nemcsak a 78 éves rendező életművét koronázza meg, a Ghibli Stúdió filmjei közül is magasan kiemelkedik, különösen az utóbbi évek termését nézve. A több, mint kétórás film – amelynek végén úgy érezzük majd, hogy túl rövid volt – egyaránt ajánlható gyerekeknek és felnőtteknek,  én a magam részéről ajánlás helyett inkább kötelezővé tenném. :) Előzetes:

A bejegyzés kategóriája: ANIME, FILM, JAPÁN, ZENE
Kiemelt szavak: , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.