Órák, főleg Casio

casio oceanus casio edifice baby g-lide

Nem tudom, van-e ilyesmire igény, talán a férfiolvasókat érdekelheti, de beteszek egy rakás órafotót. Itthon ugyanis kiadták nekem feladatba, hogy órákat kell néznem, fotóznom és hoznom, és a sok-sok márkabolt és Yodobashi, Bic Camera után már annyira ráálltam a dologra, hogy néha még mindig férfiórákat nézegetek a szabadidőmben. :) (Egyébként disznóság, hogy annyi mindent tudnak, holdfázis, világóra, atomóra, GPS, bluetooth, apály, napelem, vízállóság – a nőiekre meg nincs semmi, csak hülye gyémántok.)

casio wired

Japán órák egyébként pl. Amazonon is vannak néha olcsóbban, de azért sok modell volt, amit csak ott lehet kapni (a múltkor is egy limited editiont kellett vadásznom). Nekem főleg a G-Shockok tetszenek meg néhány Casio, főleg az Oceanus széria, valamint a Citizen is szép a zafírüvegeivel, és néhány Seiko, még hozzájuk tartozik a Wired is. A többi – már, amelyik – nem olyan komoly és igényes, vagy túl csiricsáré, ízléstelen. Nade, ízlés dolga.

árapály tokyo station

Most első utam egyből a Tokyo Station mellett, a Kitte épületben található G-shock márkaboltba vitt, hogy magamnak szerezzek egy Baby G pink G-lide-ot, mert az mutatja a dagály-apályt (és mert utána emlékbe rajtam lesz mindig). Lásd fent. Hőmérő is van benne, a szokásosakon túl, úgyhogy már nem is tudom, mit kezdenék egy olyan órával, ami az időt mutatja. (Kb. olyan, mintha olyan telefonom lenne, ami telefonálásra való, haha.) A dagály ürügyet a Itsukushima szentély későbbi meglátogatásával indokoltam, de előbb ugorjunk vissza. Még a múltkor voltam ebben a boltban először, akkor másért.

g-shock arany

Nagyon kedvesek voltak, de a már egy hónapja árult Maharishi limitedet nem lehetett sehol kapni, és mondtam, hogy utazok tovább, ők meg, hogy talán hétvégén kapnak. Végül hazafelé még beugrottam, és megismertek, volt. Az útlevél átadásával (asszem, 10k felett) áfamentesen lehetett vásárolni, mindenféle kártyát elfogadtak, én meg vártam, hogy cserébe megkapom az árut. Meglepetésemre ki kellett sétálni az ajtóig, ahova kikisértek, hogy ott adják át ünnepélyesen meghajolva a szatyrom – tök zavarba jöttem, de ez a normális. :) Úgyhogy másodszorra már fel voltam készülve, az eső miatt még külön nejlon esőkabátot is húztak a papírzacsira. Éppen csak azt a hibát követtem el, hogy megemlítettem az eladólánynak, hogy Miyajimára megyek, hogy a legmagasabb vízálláskor nézzem meg a vízben álló torii kaput. Na, innentől további félóra volt, amíg kikereste és beállította nekem az árapály-mutatót (alapból az otthoninak beállított városét mutatja, de mindenféle táblázatok alapján lehet más helyhez is állítani)..

citizen citizen

10 ezer yen felett egyébként a Bic Camerában, Yodobashiban és más, nagyobb üzletekben sem kell áfát fizetni (+8%), ha van nálunk útlevél, sőt, olyan akció is volt (talán még tart), hogy további 5% kedvezmény jár, ha Visa kártyával fizetünk. Ezzel együtt sem tűntek olyan kedvező árúnak a műszaki cikkek, mint amit néha online talál az ember, de ha már úgyis éppen ilyesmit tervez valaki vásárolni – és épp odautazik -, akkor azért jobb, ha még kedves emlékek is fűződnek hozzá. Ugyanezért szeretek ruhaneműt is hazahozni.

Kategória: JAPÁN, Utazás | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük