Asian-American Festival 4.

aaf4

Hogy rohan az idő. Az első fesztivál volt az, ahol először láttam erhut, majd megtaláltam a művészt is, és most újra itt volt, velem együtt, a tengerparton. Egész’ elfelejtettem volna az ideit – csak nem akar kitavaszodni -, ha nem szólt volna három nappal előbb, hogy én is fogok játszani velük. Most előrelátóan tájékoztatott a fellépőruháról is, csak azt nem mondta el, hogy mit adunk elő.  “Nem kell próbálni, majd ott találkozunk előtte valahol.” Aztán még a kínai szórendet is élvezhettem az utolsó esti emailben, ami úgy kezdődött, hogy “holnap nem kell jönni”.. De aztán úgy folytatódott, hogy “..olyan korán, fél kettőre elég”. :)

dob kids

Idén a korábbinál jóval nagyobb tér volt a színpad előtt széksorokkal, sok árus, szervezet, kínai, koreai, japán, indiai, pakisztáni népi mindenfélék, kaják, egy csomó gyerekfellépő, táncosok, változatos program, változatos színvonalon. Borús idő lett, volt is egy ilyen tervem, hogy beállok erhuval a homokba, és majd fújja a szél a hajamat a fotón, de aztán megbántam, mert nem állt el a szél, hanem esni kezdett mellé, és szétfagytunk.

stage korea

Előtte még széket is kellett vadásznom, a kungfusok, akiknek volt vagy 20 üres a sátrukban, nem adtak, mert csak a főszervező dönthet róla, végül elintéztem, és a főszerevező nő (aki kínai, de nem tud kínaiul) nagyon örült nekem, hogy végre van valaki, akinek el tudja magyarázni, hogy négyre legyünk a színpadnál. Előbb még a parton játszottunk, én erhun, a kínai csaj guzhengen, a mester meg erhun, dizin (furulya) meg hulusin. Az egyébként tökjó (szó szerint), három sípja van, tud akkordot is fújni.

 kungfu

Az egy kicsit furcsa volt azért, amikor buddhista szerzetesek fényképeztek tükörreflexes Nikonnal, lévén én vagyok az ázsia-fan, fordítva szokott lenni… Aztán arra is rá kellett jönnöm, hogy a vizes vonó nem szól, a vizes kéz meg nem csúszik, hanem megfagy. A program bezzeg csúszott, 50 percet dideregtünk a színpad szélén. Ezúttal a fotózgatáson kívül nem nagyon követtem a többi produkciót, az enyém meg olyan volt, amilyen, de eléggé megtapsolták. Megint a Xiyangyangot játszottuk. A műsorvezető is bemutatott, és gondolom, tetszett nekik, hogy nem vagyok kínai. :)

Kategória: KÍNAI, ZENE | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.