Atsuhime

Acu hercegnő (2008) taiga drama, japán, történelmi tévésorozat. Főszereplők: Aoi Miyazaki (Atsuhime), Taizo Harada, Keiko Matsuzaka, Yukiyoshi Ozawa, Eita, Takahashi Hideki, Tomosaka Rie, Sakai Masato, Matsuda Shota, Horikita Maki, Takahata Atsuko, Kitaoji Kinya, Tamaki Hiroshi. Zene: Ryō Yoshimata.

Az NHK 47. taiga drámája 2008 januárjában indult, 50 részből áll. Acu hercegnő, a későbbi Tenshōin életét mutatja be, főleg a 19. század második felében, a sógunátus hanyatlásának idején. A sorozat első fele többnyire a mai Kagoshima tartományban, délen játszódik, a vége felé pedig szinte kizárólag az Edo kastélyban, Tokióban. A történetet Tomiko Miyao 1984-es, Tenshō-in Atsuhime c. regénye alapján dolgozták fel. Szintén Miyao regényéből készült a 2005-ös taiga dráma Yoshitsune is.

Okatsu Satsumában, a mai Kagoshima prefektúrában született, 1835-ben, egy nem túl magas rangú szamuráj-családban. Öntudatos nőként történelem tanulásba fogott, majd beleütötte az orrát a helyi politikába is, míg az egyik uraság, akinem szimpatikus lett, örökbe nem fogadta. Ekkor lett Atsu hercegnő, a család- és névváltás gyakori szokás volt, több szereplővel is többször megesett. Atsut titokban a sógun feleségének szánják, majd idővel fel is költözik Edoba (mai Tokió), ahol az uralkodó nőrokonainak elzárt kastélyából formálja tovább immár az egész ország sorsát. Japán éppen nagy változásokon megy keresztül, megjelennek a kereskedelmi kapcsolatokat követelő, külföldi hajók, és kezd leáldozni a régi, feudális rend.

A sorozatot a magyar televízió is vetítette, épp mostanában ér véget. Remélem, később is fognak még taigát vetíteni, bár nem volt szerencsés pont ezzel indítani. A Ryomaden pl. ezerszer jobb, akciódúsabb. Itt a helyszín, a történet miatt a második felében gyakorlatilag végig az volt, hogy a világtól elzárt, sóguni palotában a női részleg szereplői ülnek a szobában, és csillogó szemekkel merengve beszélgetnek. Esetleg jön valaki, vagy megy valaki máshoz, és úgy ülnek le, néha elsétálnak az ajtóig is, de aki nem követte végig a történetet, a részleteket, az tényleg csak azt látja, hogy órákon át csak ez van.

Ami miatt mégsem bánom, hogy megnéztem, hogy az elején érdekesebb volt, ill. az adott történelmi korszak is izgalmas téma. Szépek a ruhák, jók a színészek is, és álmatlanság elleni időtöltésnek is elmegy. Bár a főszereplőnő sem volt rossz, a végére már vele együtt elég fárasztó lett az állandó könnyes dráma és nagy monológok, nem is tűnt minidig valószerűnek a karakter. Ami viszont mindenképp levett a lábamról, illetve aki, az a hercegnő sajnos túl korán elvesztett férje, a sógun volt, vagyis az őt alakító Sakai Masato, aki mellett még a gyerekkori udvarló, Tatewaki is tetszett (Eita), főleg, miután frizurát váltott. Az épp csak felbukkanó Ryoma szerepét viszont egész előnytelenül osztották le, és furcsa volt ugyanazokat a történelmi személyeket teljesen más szerepben, más karakterrel, súllyal és más színész által megformálva látni.

A bejegyzés kategóriája: FILM, JAPÁN
Kiemelt szavak: .
Közvetlen link.

Eddig egy hozzászólás érkezett

  1. Harpo szerint:

    Sajnos már nálunk vége, én nagyon szerettem :)
    Nekem nem hiányzott az akciódússág, ez nem erről szólt, a vége felé tényleg kissé sírós, csöpögős lett, de ez a koreai sorozatoknál is így megy…
    Főleg a színészek játéka volt lenyűgöző, nekem is Ijeszada sógun volt az egyik nagy kedvencem :)
    Most látom, hogy Ryoma-t Tamaki Hiroshi játszotta, nem ismertem fel a világos hajjal, de így is nagyon jóképű volt, mint mindig.
    Ettől már csak a hangja sármosabb, amúgy kedvenc jpop énekesem.
    Az Acu hercegnőt alakító Aoi Miyazaki-nak is komoly színészi múltja van, én még kamaszlányként az Eureka-ban láttam anno. Ijemocsi sógunt pedig Shota Matsuda alakította, ő Ryuhei Matsuda öccse.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.