Mit hogyan

Megosztom a tapasztalataim, hátha valakinek hasznos lesz, bár szubjektívek, és egyetlen útból kifolyólag nem is feltétlenül pontosak vagy átfogóak, de talán több, mint a semmi. :)

1. rész: közlekedés Japánban

városi vonat

A repülőhöz nem tudok mit mondani, mert nem Budapestről mentem, ahonnan nincs is közvetlen járat, de első blikkre az Aeroflot a legolcsóbb, de pl. a Swiss se rossz, 15-16 óra az út. Nekem 13 órás eltérés volt, úgyhogy a +7 órás magyar jetlag nem nagy ügy, bár épp rossz irányban van, lehet, hogy én fordultam át könnyebben. Ugyanis inkább a koránkelésre kell majd berendezkednünk, mivel Japánban nincs nyári óraátállítás, ezért korán sötétedik, és a legtöbb múzeum, kastély du.5-re bezár.

shinkansen hikari

Japánban rengeteg vonat van, és jók, gyorsak, pontosak, kényelmesek (kivéve tömegben), s még a nagyvárosokon belül is lehet velük menni, metró helyett/mellett. Minden szempontból ajánlott ezt a menetrendsite-ot elmenteni, mert nemcsak remekül elnavigál a városok közt (angolul), jól szűrhető opciókkal, hanem kiírja az árakat is! A jegy pl. Tokyon belül Shinjukuról a főpályaudvarra ¥190, onnan Kyotóba shinkansennel (bullet train, 260 km/h) 13 ezer yen körül van (mezei vonattal kétszer annyi, időben is). Per út. Itt tehát meg is érkeztünk a JR Passhoz, ami annak éri meg, aki min. egy ilyen nagyobb utat megtesz.

A vasúthálózat 70%-a Japan Railways tulajdona (továbbiakban JR), a többi pedig privát vonatcégeké. A JR is több regionális cégből áll, ezek külön és együtt is kínálnak külföldi turisták részére kedvezményes bérletet, valamint belföldön is vannak akcióik. A JR PASS-t mindenesetre csak külföldön lehet megvenni, érkezés előtt, és a megvásárolt vochert a nagyobb állomásokon és a reptéren válthatjuk be a passra. Van belőle sima és elsőosztályú (Green Car, zölden jelölt kocsi) verzió, de az ülések kényelmesek és tágasak, így aki nem milliomos, annak nem szükséges az extra. Az egész országra érvényes JR PASS egy hétre ¥28,300 (a hazai árusnál 84900 Ft.), ami nem kevés, de egyébként szuperolcsó ahhoz képest, amibe a külön utak kerülnének. A kéthetes 45,100 yen (most épp 135300 Ft.), a háromhetes pedig 57,700 yen (173100 Ft), gyermekeknek 6-11 éves korig félárú (6 éves kor alatt ingyenes). Én a kéthetessel kb. 80.000 yennyit utaztam, majdnem kétszer annyit, mint amennyibe került.

A passt vásárlástól számított 3 hónapon belül fel kell használni, de a pontos kezdődátumot a vocher beváltásakor adhatjuk meg. Csak az használhatja, aki turistaútra megy, és ez van az útlevelébe pecsételve, amit a beváltáskor meg kell mutatni. Aki csak egy régióba utazik, az nézzen utána esetleg a JR East vagy Hokkaido Passnak stb. A JR Passt a Japan Travel Bureau (JTB) árulja külföldön, magyarországi közvetítőjük a Japánspecialista. Fontos!!! A Pass nem érvényes a Nozomi és Mizuho shinkansenekre! (Tokyoból Kyotóba a Nozomi a leggyorsabb (2:20), a Kodama lassú (4h), passzosok Hikarival menjenek (2:40).)

Narita ExpressKapcsolódó téma: Transzfer Narita Airport és Tokyo közt. Mivel nekem este érkezett a gépem, a JR passzomat nem indítottam el aznaptól, mert pazarlás lett volna, inkább plusz egy napot shinkansenezek vele, ezért a városig fizettem a vonatot. A reptér baromi messze van, a Tokyo Stationig egy óra az út, de pl. Shinjukura másfél. Vannak mezei commuter vonatok (pl. JR Sobu vonal), amikkel lassabban, de olcsón, adott esetben a munkába/ból igyekvő tömeg által agyonnyomva bénázhatunk a bőröndjeinkkel, esetleg átszállással, kb. 1200 yenért. A taxit felejtsük el, rohadt drága, akár 20 ezer yenbe is kerülhet a városig.

A kényelmes verzió a JR-féle NEX (Narita Express), ami szuperjó, kötelező helyjeggyel, nyugisan bevisz. Vagy van még a privát Keisei Skyliner és Limited Express, előbbi 2550-ért, egy átszállással (Nippori) egy óra alatt bevisz, a limited pedig fele annyiért 90 perc alatt, ugyanazon a vonalon. A metróbérlettel kombinált jegyeik talán megérik annak, aki csak a városba megy, de nekem a NEX jött be. Az alapjáraton 3140-be kerül (per út), de a reptéren (csak ott!) lehet kapni Suica-NEX kombót, amivel jobban megéri. Úgy 3500, retúr 5500, és mindkét verzió tartalmaz egy 2000 yen értékű Suica kártyát (¥500 depozit és 1500 elkölthető), tehát így már csak 1500-ba van, a Suicával meg fizethetünk metrójegyet, vonatjegyet, italautomatát, Krispy Kreme fánkot stb. JR Passal természetesen a JR vonatok ingyen vannak, a N’EX is, és a helyjegyet is ingyen kapjuk (ha kötelező, akkor foglalnunk kell a zöld ablakoknál! Midori no madoguchi). A Narita Express egyébként nemcsak Tokyo állomásra, de akár Yokohamáig elvisz, és a székkarfa elején van konnektor.

Még mindig vonat. (De már részben másra is vonatkozik.) Vagy jegyünk van, vagy passunk vagy mágneskártyánk (pl. Suica), az állomáson pedig kapuk (mint régen a budapesti metrón is, ha valaki elég öreg, amikor még 1 ft volt a jegy:)). Alapvető elv, hogy be- és kifelemenet is ellenőrzik a jegyet, de ez egyébként előnyöket is rejt, pl. ha kevesebb pénz volt a kártyánkon, kevés a jegyünk, még felugorhatunk, és a végén korrigálhatjuk a dolgot egy automatánál. Ill. nem is kell tudnunk előre, hogy mibe kerül az egész, ha csak lehúzzuk a kártyát, a végén a kilépésnél kiszámolja, mennyit mentünk, és leveszi az árát. A jegyautomatákhoz 99%-ban készpénz kell.

Kyoto metrójegy-automata A papírjegy ennél nehezebb ügy, metrót is beleértve, mert előre ki kell derítenünk a kirakott táblák alapján, hogy az úticélunkig mennyi a díj, és annak megfelelő értékű jegyet venni (általában először beszórjuk a pénzt, akkor kiírja az összegopciókat, és választunk egy gombot). A bejáratnál a jegyet bedugjuk, a másik végén kijön (néha olyan gyorsan, mintha teleport lenne:), eltesszük!!, és a kijáratnál megint bedugjuk, ha minden jól megy, átenged, és megeszi (kivéve a napijegyeket, azt visszaadja:). Helyjegyek, shinkansen esetén több jegyünk is van, amiket különböző kapukba kell dugdosni..

A mágneskártya nagy segítség (pl. Suica főleg Tokyo környékén és északra, a Kansai régióban pedig – Kyoto, Osaka – másik van), mert csak odaérintjük, pitty, és nem kell számolgatni, amíg le nem fogy, utána meg rátöltünk egy ezrest, a gép tud angolul. (De nem nagy művészet, kártya bedug, pénz bedug.) Ha marad rajta pénz, vehetünk belőle kólát, és pl. elfogadják a vasúti árusok is, ahol amúgy csak kp-vel lehet fizetni, amikor pl. a shinkansenen jön a gurulóstálcás néni a borzalmas, drága kávéval (300). A másik egyszerű dolog, ha JR Passal utazunk, azt csak be kell mutatni mindig a kapuknál álló egyenruhásnak, ahol nincs sorompó, általában a tolókocsis átjárónál vagy az információs pultnál (vagy kettő az egyben). (Némelyik csak átlegyint, ha megcsillan, de a többség szeret rápillantani a dátumra, és elvileg akár útlevelet is kérhetnének.)

helyjegyBizonyos expressz vonatokra lehet vagy éppen kötelező helyjegyet kiváltani (venni, ha nincs passunk), ez is kiderül, ha a fenti linken megnézzük a menetrendet. Amúgy a helyjegy nem rossz dolog, mert a városon belül, csúcsidőben (reggel, este) nagyon nagy a tömeg, és amikor még a levegőt is kiszorítják az emberből, akkor nem egyszerű az ajtótól egy méterre, 30 emberen átvágni bőröndökkel (bár sikerült, de nem ajánlom:). A helyjegyen láthatjuk, hogy melyik kocsiba (car) kell szállunk, és a sor, ülés számát, jelét. A kocsiszámok a peronon is ki vannak írva, és a vonatra, metróra is általános, hogy a megfelelő (vagy választott) ajtónál sorba kell állunk, főleg Tokióban, a padlón jelölt vonalon. A shinkansenek, nex amúgy baromi hosszúak, eltart egy darabig elgyalogolni a kocsinkig, persze, felszállhatunk máshol is, de jobb, ha szánunk rá pár percet. A távolsági járatokon amúgy léteznek dohányzó kocsik is, rendkívül büdösek.

tokiói metró kiotói metró

A tokiói metróhálózat jó, két társaság van (Tokyo és Toei Metro), egy út olyan 2-300 yen, attól függ, hova. A jegyvásárlás a fent leírt módon történik, célpont díja leolvas és bedob, jegy bedug, kivesz, bedug, kimegy. Vannak napijegyek a társaságoknál, és kombó is, ezerért mindkettőre. A JR Pass nem jó a metróra, de Suicával fizethetünk könnyedén. Akinek JR Passa van, az elboldogul vonattal is, a város legalább olyan jól be van hálózva velük, mint a metróval (és talán kevesebb a lépcső:). Az oszakai metró hasonló elven működik, az is elég jó, ott láttam direkt női kocsit is, ahova csak nők szállhatnak fel, elég feltűnő, rózsaszín jelölése van (és amúgy pont ült rajta egy pasi). A városi vonathálózat itt is elég jó, de ha csak arra hagyatkozunk, lehet, hogy rengeteget kell gyalogolni. Sok helyen a metrót fal választja el a perontól (hogy ne essen be a tömeg?), és érkezéskor nyílik az ajtó, az ajtók helye amúgy is mindig meg van jelölve.

Oszakai női kocsi Kyoto metró napijegy

Közlekedés Kyotóban. 4 betű, nem írom le. Csak két metróvonal van, ami nem sok helyre visz el, de legalább kényelmes, a napi metrójegy 600-ért már három utazásnál megéri, egy jegy általában 210-250 körül van, úttól függ. A JR is átmegy a városon, pár helyre eljuthatunk vele, de több privát vonat is megy, amikre külön kell jegyet venni. Ebből én a Randenen utaztam, ami pl. a Ryoanjihoz megy, 200 egy útra, és csak kifelemenet kell beszórni az érméket. Ami leginkább behálózza a várost, az a busz, rengeteg vonal van, és a legtöbb turistalátványossághoz elmegy, de baromi lassú, áll a dugóban, a buszon meg a tömeg áll, hogy le se tudsz szállni, és ringatózik, és nekem az első úton hányingerem lett, pedig szoktam bírni. A napijegy 500 yen, megéri (amúgy egy útra 220). Van még busz+metró kombó turistajegy is, egy napra 1200, kettőre 2000, az is megéri. De ez se megy mindenhová, a Kiyomizuderához már taxit fogtam, az is van sok, és akik többen vannak, azoknak nem is rossz opció. A buszra amúgy hátul kell felszállni, és elöl kell le, amikor az ajtónál beszórjuk a pénzt, vagy bemutatjuk a napijegyünk, vagy lehúzzuk a helyi mágneskártyát.

busz kijelzőn jönnek az árak

Ez egyébként általában így van, hogy hátul fel, elöl le, akár vonatoknál is, ahol a jegy helyett az elején van pénzgyűjtőgép. Távolságibb buszon olyan is volt, hogy elöl fent mutatta az egyes állomások száma alatt, hogy az ott felszállóknak a mostani leszállás épp mennyibe kerül, ez pedig (pl. a 1.5 órás takaszakii úton) fel is szaladhat meglepő összegekig (a vulkánhoz 1270 volt). A gépek ezrest tudnak váltani, de legyen aprónk. Az Iga vonaton se kellett jegy (4 perc volt átszállnom, még jó…), itt a kijáratnál egy néni vette el a pénzt egy kis tálkába. De visszafele a gépből nyomtattam jegyet, bedugtam, és meg is ette, de lefotóztam, másikat nem is tudok mutatni, mert a papírt mindig megeszik.

Iga vonat jegy

Az állomások neveit a turistahelyeken, Tokyo, Kyoto vonat, metró, busz, kiírják és be is mondják angolul, de ahogy távolodunk a frekventált útvonalaktól, ez egyre kevésbé jellemző, aztán a fehér emberek eltűnésével együtt meg is szűnik. Innentől a fülünkre, kandzsiolvasási képességünkre vagy a pontos menetrendre kell hagyatkoznunk. Ettől függetlenül máskor is hasznos, ha megvannak az útvonalak, irányok nevei lerajzolva, még a tokión belüli közlekedésnél is segít, mert pl. a google maps is, amint Japánt néztem vele, japán nyelvre is váltott routeolásilag (mobil internet sokat segít). Nagyobb pályaudvaron a síneket megtalálni sem egyszerű dolog, ezzel számoljunk az átszállásnál.

A kijelzőkön (ill. a peronon) szerepelni szokott a szabad kocsik száma is, általában az első 3-4-5 az, ahova bizonyos vonatokon, pl. shinkansenen, helyjegy nélkül is lehet utazni. Ezt látni a fenti képen jobbra. Így egyrészt olcsóbb, és JR Passal is felugorhatunk rá, de mivel utóbbival amúgyis ingyenes a helyjegy, jobb kiváltani. Extrém turistaszezonban előfordulhat, hogy elfogynak a helyek, és a szabad (unreserved) kocsikhoz is tömeg áll sorba, ezen az oldalon ellenőrizhetjük a helyzetet (ha japánul megértjük, és csak ottani idő szerint nappal működik).

Autó: Ehhez nem értek, de nemzetközi jogosítvány kell az autóbérléshez, parkolót meg úgysem találni, és a bal oldalon vezetnek, a gyalogos előbb jobbra nézzen körül. A benzin ottjártamkor amúgy sacc 147 volt. A belföldi repülést sem próbáltam, távolabbi uticélok (pl. Sapporo) esetén érdekes lehet, több társaság is van, egy jegy oda 20-40 ezer yen körül van (one way).

Most hirtelen ennyi jutott eszembe.

2. rész: információk
3. rész: szállodák
4. rész: árak

[Az írást ne lopd el, kösz. Linkelni szabad.]

A bejegyzés kategóriája: JAPÁN, Utazás
Kiemelt szavak: .
Közvetlen link.

Eddig 2 hozzászólás érkezett

  1. 杏桃来春 szerint:

    Autóval tényleg nem érdemes Kiotóban közlekedni, mert általában nagyon drága a parkolás, és ha találni is olcsóbb parkolót, nem biztos, hogy lesz még szabad hely. A dugókról nem is szólva…

    “[Az írást ne lopd el, kösz. Linkelni szabad.]”

    Láttam már olyan japános blogot, ahol az összes blogbejegyzés wikiről ill. más blogokról volt összelopva…

  2. asiafan szerint:

    [杏桃来春] Gondolom, Tokióban még rosszabb a helyzet.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.